Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Harc a magyar államnyelvért a soknemzetiségű Baranyában

Olvasó Intézet Baranyában. (Tudományos Gyűjtemény 1831. VI. kötet.) F: Keresztény J. országgyűlések követeinek irányítása és ezzel együtt a megyei politika kidolgozása pedig jelentős mértékben függött a követi utasítások kidolgozásában résztvevő kanonokoktól. A baranyai nyelvmozgalomnak mindjárt a kezdetén találkozunk, a mecénási tevékenységéről és a magyar ügy melletti bátor kiállásáról ismert Nunkovics György kanonokkal. Családja nemesi származású volt ugyan, de édesapja már kovácsmesterséget folytatott. Politikai-mecénási tevékenysége akkor kezdődik, amikor a Jozefinista rendszer megbukik és Péczeli József ezekkel a lelkes szavakkal üdvözli az új korszakot: „Örülj kedves haza! Tapsoljatok anyai nyelveteket szerető nagylelkű hazafiak! Megvan már egy része annak, amire törekedtünk: felemeltetett szinte a földig letapodtatott nemzetünk s anyai nyelvünk a porból."

57 Másfél hónappal később, 1790 április 7-én ő mond sok ovációval kísért, lelkes beszédet Baranya megye latinul tárgyaló közgyűlése előtt magyar nyelven.

58 Emlékét azonban inkább mecénási, mint szónoki tevékenysége őrzi. A magyar nyelv fejlesztése szempontjából legfontosabb a híres Debreceni Grammatika létrejöttének előmozdítása. Mint ismeretes a Haditörténetek c. bécsi magyar újság szerkesztői, Görög Demeter és Kerekes Sámuel 1789 szeptemberében 20 aranyat tűztek ki egy jó nyelvtanító könyv kidolgozására. 1790-ben Nunkovics további 30 arannyal szaporította a pályadíjat. Öt pályamunka javából szerkesztették meg aztán a 1795-ben, már Nunkovics halála után a Debreceni Grammatikát. A legnagyobb jutalmat, 25 aranyat, Földi János orvos kapta.

59 Sokoldalú további mecénási ) TUDOMÁNYOS G Y Ü J TEMÉNY 18 3 1