Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Harc a magyar államnyelvért a soknemzetiségű Baranyában

brn roagJt it nem Idnlelhetl, mint tut «i atialu.n:mt lilni lehetett. Ha c' példás hazafiúi bohóságnak «élaott igvetexelet A* gundvisdés sikeresütoí engedi t a* basa eo'kkal fug tartozni Arad Vármegyének, a maradék pedig nem fogja hinni, bogy egykor honnosaictk ajakain ama* timéretee kőanépi dal is forgott légyen : Mait juuem Aradról, Ktm tudok magyarul.** Fábián Gábor. 3. OfratÓ intézet. Tekintetéé NÍJ Baranya Varmegyében. Siklási Kanyeiroa Nzrlee Tobi Antal Úr, «' tnoea kit körében Nemzeti Üterataránknzk n»gy Bömozdito'ja, látván, hogy a

' Siklós Vidék* kürti fakó Kiforrná, (na Prédikátorok, csekély fizetések, 'É famíliátok' «ta» pfrrodiM mialt, a- naponként kijőve jelfa könyvek' megszerzésére elégtelenek , 'j ennél fogta V Nemzeti Literátor* haladásából «irojazo örömben való rfeitesuléatől rsak nem kirekesztetlek volnának ; olly azérrncaés gondolatra főtt, hogy számokra « mind régibb, mind kivik %-£l",r?P" k»«y"khel, 'a több fok* irtaäiU ******90 tarái az olvasásra nwgnyiini liîllilfltPfctll . ,'.

é

?

r

f mih .issodik esztendőben, a'Fefoa Baranyai Helréca.,i vallástétéit urtó Egyházi Vidék jWyte

f','™ ConsittorramJnak eleibe lerieestellt Kctnet zzámkku Htlézeteii, és mint egy 1000 darabra mroű tna> *i ! «

m

,

t

Vt^í'

n,ére <né'téal«tla . hanem kerülő trisok ál al a' Tiszteletes Prédikátorainak t«*o£r» íí.A

n

' 'k J^"'

1

?

1 '* «

0<it,t

*- A' tlaztelt FrádiUtai' ,Ztl Ped,g

; "J'F.*»«", ttidlokr* a* figyelemre méltóTra •f™«

1

,™

1

«»

1

,*» Cramât izámosan Uti ni , ^

2

* beírták. Most pedig minehaUtin« 'f^'fíí, 0°»y«rtbégeivel élnek, Bea! Utat íemii, minímií hálaadó érzések hél telnek el «muh o«* £k Sűrít *

r

Í^i Eraih ««» )*l'é»3 Intézetnek hat«, tait míg a- hozmok t

or

t

oí

ö

t is , mert _ k;tt f

a

la^K

,a

Ç' ' 9 - ábítatowígtól nrea óráikat, kivált V rte' ^""T (ö!,

«Héki mo.1 a" Kisfalodijak' Fáy, üuf' L- ' ??I'?

m

!

a

? *

e

'

r tokáik' ofvastas «"1. gyoDjoriliégeknek óráira változtatják azokat, é« lapasztalAMikkal (gazolják a' Szent Írónak bütca mondáéit: „BolUug az e:nber, jti öregbíti értelmét, jobb annak kereskedése, az ezilstiek kei eskedéséaél , éa «' kiáaotl aranynál, annak jövedelme." Hogy pedig »' Bun.ní Literatnra elímenetelén dicséretesen Kradozó Tóbt Úrnak , «zen Intézet' felállításában nem niere-intilis kereskedés} hanem nemei indulat légyen rugója, megtetszik azon nyila tkoztalásiból,mellyet ajánlása alkalmával tett: „Neme* ingertől ojztonozfidve. úgy „mond . a' Tudományok' terjeezléeének kedves vágyjálol ,.lelkesítve, a* Mapryar nyelv eránt val* határtalan baj,,Uiidiiságonittil buí'dttva, 'a minden eaembetünd basaon ..kereset nélkül, teszem ízen ligyelemre méltó éa köz,,hasznú ajánlásomat, hogy a* tudományoknak minden „ágaira kiterjed* Magyar h9nyrgyfi|tetnéiiyem, a' Tuas» „teletea Prédikátor Uraknak, olvasás tégett inejnyilta„tódik." De tnegtelazik abból is, bogy egy esaltndő alatt, minden olvasó társtól, esak két etäüst forintokat kivin. Még jobban abból : hogy ezen két eitisl forintokból őszve eyült suaimaóikál ia, a' legjelesebb áj magyar konyvck

? inegizerzéaére naponként fordítja , —é» ngyaa azért «gen jelentésem, ne eaak másoknak , hasonló nemes tel-» fek felserkentésére, hanem különösön a* ifjú Literátor Űroak, ki nemzotünk

1 dtosösségét alacaon htlyheztelésé* ben ia magosra torekeaieik emetcí, kószönetol »zolgiljon* KäxU Tághé táazlá. 4. 4* Németországi Tei-mét&ttvíztgálé Orrtti Doktorai ígsöméget Qf&lèMti Ö Ts. K. Felségének kegyelmes belybebagyasaval, «• Rémetorazigi TerméízelvizsgáUk ér Orvos IWtajjrj* tizedik kiwőnslges CyoléM*' folyó eateoddben Bétsben foe tartatni. Ennek ülései Sept. i«dtkén kezdődnek titïtben , é* Sent. 2?dîkén berekesztetnek. A' kik ezen Oytilésen a* megállított tórvényea pontok értelme azertttt aegirisnni kiváaoek , kérettetotk. hogy luagohat Sept. «Ikétol kezdte SéPt. isdikáig délelőtt 9-11: á. délotan À-6 ora töztttt a' Ts. K. Uttiterstsiti. êpaietében iflen* Uék , hogy az alólírUktól, mint Tagjai «' Gyűlésnek beJratútheíialt.h *» ríy»z«S

mind az Ihtézet kóí.íkbb. ríodszabawit is roegtudiaísik. f Liltrow IS. tevékenységét szinte felsorolni is bajos. Egy Zsivits nevű pesti professzor dogmatikájának kinyomtatására 40 aranyat költ, Kolinovits Gáspár Rákóczijának kinyomtatására elégséges pénzt adott a kiadónak, a magyar tudósokat népszerűsítő képek előállítására 50 aranyat juttatott egy rézmetszőnek, Gyöngyösy János munkáinak a kiadására 16 aranyat küldött. „A magyar nyelv ékesíttésén és virágoztatásánn ditséretesen fáradozott", s bár nem érthette meg, de 150 aranyat szánt a Magyar Tudós Társaság felállítására stb.

B0 Batsányi Jánostól értesülhetünk két különböző csatornán arról, hogy Nunkovicsnak magyar nyelvű írásai is voltak. Batsányi 1791 Boldogasszony hava 6. napján Kassán keltezett és Aranka Györgyhöz írt levélben ezt olvashatjuk: ,,A pécsi nagyprépost és szerbiai püspök ama nagylelkű hazafi, Nunkovics György is hozzánk állott, de imé a halál megfoszta tőle. Mely igaz keresztény szívvel bíró légyen, kitetszik onnan is, hogy a Henriast fordította. A négy első könyvvel már készen volt. Olvasta előttem Budán. Mondhatom sokkal szebb lett volna Péczeli úr fordításánál."

G1 Amikor diákkori barátjával Juranics Lászlóval Batsányi 1822-ben levelezni kezdett, nyomban megkérte, hogy nyomozzon Nunkovics magyar nyelvű munkái után. Juranics a nyomozásról a következőket írja:,,... írtam tüstént Pétsre is nevezetes Magyar szívű papi uraknak, hogy nevemben menjenek Bonyhádra a Nunkovics maradékához, hogyha magyar munkái kézírásban volnának, azokat nekik által adná." meg ,,... lesz-e ott egészlen Henrias nem tudhatom, hanem bizonyos az, a mint maradéka mondja, hogy maradtak magyar versei." A pécsi professzorok hiába jártak Bonyhádon. Azt az információt adták végül Juranitsnak: ,,. . . hogy a boldogulxnak írásai Koller prépost úrnak mentek keresztül kezein, ez igen scrupulista lévén, könnyen . . . elrekkenthette." A kutatás eredménytelenségéről szólva még egy levélben tér vissza erre a kérdésre Juranics: „Nunkovics írására már nem számít-