Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Harc a magyar államnyelvért a soknemzetiségű Baranyában

nyelvén intézheti ügyeit, osztály és vallás szerinti különbségeken kívül a megye mást nem ismer. Kifelé azonban következetesen eleget tesz a törvénynek és a többi megyékkel együtt harcol a magyar államnyelv érvényre juttatásáért. Erre ebben a korban minden lehetőséget megragadtak. Pl. A Lichtenstein herceg nevét viselő magyar huszárezred egyik baranyai katonájának könnyelműsége miatt lába törött egy huszárlónak, s minthogy a katona nem akart, vagy nem tudott fizetni, az ezred német nyelvű levélben a megyéhez fordult. A megye, bár a kártérítés jogosságát nem vitatta, határozottan hivatkozik az 1830. évi országgyűlés 8. törvénycikkének 6. paragrafusára, mely szerint — idézem a levélből —: „... minden honni Ezredek és katonai Kormányok mindennemű irományokat a Nemes Megyéktül hőnyi nyelven elfogadni tartozának és szükség képpen a hőnyi nyelvet ismerniök kellene..." Aztán már kissé csendesebben így folytatják : ,,... a Honfiakból álló, és magyarul értő... a Herceg Lichtenstein nevét viselő Magyar Huszár ezred... a Megyéhez intézendő Irományainak hőnyi nyelven leendő szerkesztését eszközölni méltóztasson." Arra az esetre pedig, ha udvarias kérése nem teljesül, megjegyzi, hogy ,,... eme kérelem a jövő országgyűlésre adódó utasítások sorába feljegyezni rendeltetett."

24 Az 1830. évi országgyűlés magyar vonatkozású határozataihoz a megye később is következetesen ragaszkodott, csak a vele egyenrangú partnerekkel szemben más megoldást használt. Turóc megye pl. magyar nyelvű levél kíséretében küldte meg a követeinek adott utasítást az úrbéri cikkelyek módosítása tárgyában azzal, „... hogy azokat a megye pártolva, azoknak sikerültét országgyűlési követei által eszközöltetni méltóztasson." A kérelem sorsáról az aktára vezetett és a levéltárosnak szóló utasításból értesülünk: „Közlött utasítás Deák és nem Honni nyelven lévén szerkesztve, ... a megye azt anélkül, hogy Tanácskozásba vette volna, az irományok közé tétetni rendelte."

25 Hasonló határozottsággal utasították vissza 1843-ban Pozsega, Verőce (!) és Szerem megyék latin nyelvű leveleit. (Az országgyűlésen is ellene szavazott mindig Baranya, hogy a horvátok is nemzeti, tehát horvát nyelven intézhessék ügyeiket. Az ő részükre változatlanul szerették volna fenntartani a latin használatát.) Időközben összeült az 1832/36. évi országgyűlés. A készülődés időszakában így fogalmazták a hozzáfűzött reményeket Baranyában: „... most van itt az üdő, hogy a nemzeti nyelv természet alkotta jussaiba egésszen vissza tétessen. Azt is megalapítják, hogy A szerencse némelyekben megkoronázta törekedéseinket, de a tető még messze van,... s azért tovább lépni kötelesség."

26 Ekkor ismerték meg Baranya vezetői az „Ország sérelmei és kívánalmai öszve szedésére kiküldött Országos meg Bizottság" jelentését a magyar nyelvről. Ennek a jelentésnek mindenek előtt a hangja új. Az eddig hangoztatott alázatos kérelmek kora — úgy tűnik — lejárt már. Ennek a dokumentumnak szinte minden paragrafusa arra ösztönzi a megyei rendeket, hogy az eddiginél határozottabban kívánják — követeljék a magyar nyelv végleges jogaiba iktatását. Ezt követően megérkezik Pécsre egy másik dokumentum is, amely a .Sérelmek eránti észrevételek" címet viseli, s azért készült, hogy mérsékelje a megyei követeléseket. Központi gondolatát az alábbi mondat hordozza: „A Honni nyelv érdekében részenként előadott buzgó óhajtásaikat... mint egy összesítve kévánják abban kifejezni, hogy a Magyar nyelv Országos Nyelvvé tétessen a Státus rendszerének minden ágain... A Honni nyelv száműzésével divatozó Deák és Német nyelvek helyett a Magyar állíttassék vissza."

27 Az óvatosabb fogalmazás mögött itt már talán a nemzetiségi mozgalmak árnyéka is megjelenik. A sérelmek összegyűjtésére kiküldött bizottság jelentésének 5. pontjában pl. azt olvassuk, hogy: „Tanittás által kell minden Hazafinak módot nyújtani, hogy a Hazának nyelvét megtanulhassa." Ennek érdekében javasolják, hogy „A Magyar Nyelv tudományának tanittása