Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - L. Imre Mária: Adatok Mecseknádasd 18. századi népességének alakulásához

1 Elnevezése a kora középkortól ld. Györffy György: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza Akadémiai K. 1963. 344. p.; a hódoltság időszakában Rácnádasd, 1910—50-ig Püspöknádasd, (1460-tól a pécsi püspökség birtoka) 1950-től Mecseknádasd. a továbbiakban Id. Nádasd. 2 Baranya megye összeírása 1696-ban (Eredeti az OL-ban. Kincstári osztály. Dicális összeírás TOM. III. jelzet alatt) 3 Vö. Bakács István: A dicális összeírások. A történeti statisztika forrásai Bp. 1957. 76—79. p. 4 Bm. összeírás 1696-ban 84. p. 5 Hutterer Miklós: A magyarországi német népcsoport c. munkájában nyelvjárási-etnikai kutatásokra támaszkodva rámutat a 18. századon áthúzódó telepítési folyamat három 1689—1740III. Károly, 1740—1782- Mária Terézia, 1782- a XIX. századig — II. József kori szakaszára. Továbbá ld. a 97-98. p. 6 A Neoacquistica Comissio idején a pécsi papság (CQ) egységben kapta meg birtokait. Ennek felosztása több fázisban történt. Véglegesen 1736-ban rendeződött. Nádasd minden alkalommal a pécsi püspökség nevén szerepel. 7 Merényi Ferenc: Domsics Mátyás egyházlátogatása (Canonica Visitatio) Baranyában 1729ben Pécs, 1939. 18. p. 8 Merényi, i. m. 25—27. p. 9 Merényi, i. m. 27—29. p. 10 Mária Terézia 1764-ben Klímó György püspök idején adja ki első rendeletét a királyi és püspöki körlevelek lemásolására vonatkozóan. Ezzel a plébánosokat bízza meg. 1771-ben szabályozza az anyakönyvek szempontjait, elrendeli az évenkénti létszámösszesítést. 11 Itt csak arra a néhány kötetre utalnánk, amelyeknél eltérés tapasztalható. 12 Bm.L. Regnicolaris Conscriptio 1. köt. 59. p. 13 Vö.: Dávid Zoltán: Az 1715—20. évi összeírás ld. A történeti statisztika forrásai Szerk.: Kovacsics József Bp. 1957. 147. és 149. p. 14 Bm. L.: Regnicolaris Conscriptio 1720. 8. köt. 259—260. p. b) pontjához: leszámítva azt a köbölmennyiséget, amit ugaron hagynak, e) pontjához: bordézsma, kilenced valamint hegyvám — akár helybeliek, akár bennbírók kezén van. 15 Bm. L.: Regnicolaris Conscriptio 1720. 8. köt. 260. p. 16 Munkakötelezettségre vonatkozik. 17 Bm. L.: Conscriptio Domestica 1721. 9. köt. 260—262. p. 18 Ez évtől többnyire feltüntetik az iparos minőséget. 19 A domesticák 47 kötetéből csupán azok kerültek a táblázatba, melyek részletesebb szempontok alapján összegeznek. Az egyszerűség kedvéért hagytuk el a lakók számáról készült megyei kimutatást. 20 Andrásfalvy Bertalan: Néprajzi jellegzetességek az Észak-Mecseki bányavidék gazdasági életében. MTÀ Dunántúli Tudományos Intézet kiadványa Bp. 1972. Akadémia K. 124. p. 21 Adatközlők: Papp Lajos (sz. 1929), Zengővárkony; Titz János (sz. 1898) Mecseknádasd; Kiszlerné Müller Mária (sz. 1906) Mecseknádasd; Dechantné Kolbert Kata (sz. 1908) Mecseknádasd. 22 Zárójelben a malomkerekek ill. garatok száma 23 Ezúcon köszönöm dr. Kopcsányi Miklós, Fricsy Adám és Timár György segítségét, akik lehetővé tették számomra a forrásanyag tanulmányozását.