Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: A baranyai német lakosság betelepedése és ennek tükröződése a községek hivatalos pecséthasználatában

A baranyai német lakosság betelepedése és ennek tükröződése a községek hivatalos pecséthasználatában BEZERÉDY GYŐZŐ Köztudomású az, hogy a magyar lakosság kipusztulása a török alatt, a felszabadulási harcok során, a kuruc-labanc háború idején, elsősorban a rác dúlás következtében olyan nagyméretű volt Baranyában, hogy legtöbb uradalom területén fellépő munkaerő-hiányt belső telepítéssel megoldani nem lehetett. A telepítések megindulásakor a legnagyobb baranyai uradalmak igyekeztek élni a lehetőséggel, s megritkult falvaikba kezdetben szerbeket, később németeket telepítettek.

1 Baranya megyében így sajátos összetételű falvak alakultak ki. A teljesen kipusztult falvak (pl. Bár) tiszta német nemzetiségűek lettek. A falvak nagy részében azonban még élt a magyar lakosság töredéke. Ez esetben vegyes, német—magyar vagy szerb—német, esetleg magyar—szerb— német összetételű lakosság alakult ki. (pl. Lánycsók: szerb—német, Babarc: magyar—német, Dunaszekcső: szerb—magyar—német, Mecseknádasd: magyar—német, Hidas: szerb— német—magyar.) A telepeseknek juttatott kedvezmények, az uradalmak támogatása, a németek gazdasági ereje következtében a német lakosság lassan kiszorította a szerbeket és magyarokat

2

. Magától értetődik, hogy ezek a folyamatok a falvak vezetésében is gyökeres fordulatot hoztak. Az újonnan betelepülők arra törekedtek, hogy a falu vezetésében megfelelő súlyt kapjanak. Ez természetesen sok mindentől függött: a földesúr támogatásától, a telepesek számbeli túlsúlyától, anyagi helyzetüktől, az őslakónak számító magyarok vagy szlávok erejétől. Nyilvánvalóan kedvezően hatott a betelepülők megerősödésére az, ha a faluban korábban magyarok és szerbek is éltek, (Dunaszekcső, Mohács) még abban az esetben is, ha ezek nem éltek egymással nemzetiségi ellentétben. Gyakran fékező erőnek számítottak a német telepesek az itt élő jobbágyok antifeudális harcaiban is. (Dunaszekcső) Megkezdődik lassú behatolásuk a falu vezetésébe. Ebben főleg a földesúr támogatását élvezték, de gyakran kiváltották a lakosság egyöntetű ellenállását is. Baranyai községeinkben ez lassan erjedő folyamatot indított el. Ahol a magyarság, vagy a délszlávok ereje erős volt a németek kénytelenek voltak önálló vezetőségű községet kialakítani. Ilyen volt Némethidas, Ráchidas és Magyarhidas mellett, vagy Németszék, Magyarszék mellett. Másutt lassan helyet szorítanak maguknak a községi igazgatásban. Kezdetben megfelelő számú esküdteket választanak, majd a bíró személyét is soraikból választják, igaz hogy gyakran váltogatják annak nemzetiségét. Igen gyakori volt az, hogy egyes ügyek intézésénél a mindenkori bíró mellett az azonos nemzetiségű esküdtek intézkedtek, s a bíró az esküdtek kézjele mellé a megfelelő nemzetiség hivatalos bélyegzőjét ütötte, (pl. SIGIL PAGI MAGYAR HIDAS 1737 köriratú bélyegző mellett a német bíró, illetve két magyar esküdt neve szerepel.) A községek hivatalos pecsétjei igen sokat elárulnak ezekről a frissen telepített, vagy a telepítések miatt vegyes lakosságú falvak közigazgatásáról, illetve életéről.

3 Közigazgatási vonatkozásait tekintve elsősorban a körirat vagy felirat érdekes. Annak