Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: Vókány népessége a 18. század elejétől a 20. század közepéig, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésekre
A faluban 3 malom volt. Ezek: Első Vókányi Hengermalom. Kapacitása 80 q/nap. Szívógáz motorral dolgozott. Gyomlai-féle malom. Kapacitása 50 q/nap. Villanymotorral dolgozott. Patak malom. Kapacitása 30 q/nap. Ez tehát az egyébként gazdag községnek tartott Vókány mezőgazdaságának a gépesítése. Nem csoda, hogy a terméseredmények a korszak végére sem haladták meg holdanként búzából a 8—9 q-t, rozsból a 6—7 q-t, árpából a 9 q-t, zabból a 6—8 q-t, kukoricából a 18—20 q-t. 48 A szántó területe a 20. század elejére kialakul, majd állandósul. 1895-ben 1520 kh, 1914-ben 2006 kh, 1930-ban 2001 kh, 1935-ben 2019 kh, 1945-ben 2019 kh a nagyságrendje. A szántó növekedése az erdő rovására történt. Az 1895-ben még 707 kh területű erdő 1914-re 157 kh-ra csökken, majd később e körül ingadozik. Ugyancsak süllyedő irányú a szőlő területe is, bár volumenében jelentős maradt. Az 1895. évi 221 kh-ról 1945-re 172 khra csökkent. 45 ' Megváltozott a földbirtok megoszlása. 1945-ben földnélküli volt 16 fő, 5 kh-ig terjedő birtokkal rendelkezett 116 fő, 5—25 kh-ig terjedő birtokkal 286 fő, 25—50 kh-ig terjedő birtokkal 9 fő, 100—1000 kh-ig terjedő birtokkal pedig 1 fő. 50 A nagybirtok és a földnélküliek figyelmen kívül hagyásával egy gazdára 6,8 kh jut, tehát nagymérvű az elszegényedés. Az itt vázolt társadalmi, gazdasági feszültséget nem oldották meg. A volksbund-mozgalom ezt a helyzetet lovagolta meg, és sikerült az addig teljesen lojális német nemzetiségű falut jelentős bázisává fejlesztenie. A termelés eddigi rendje 1944. őszétől a tulajdonviszonyokkal együtt szétesett. A visszaesés jele az őszi mezőgazdasági munkák végzésénél volt tapasztalható. Az előző gazdasági évben az őszi gabona vetésterülete 946 kh, ekkor viszont csak 240 kh volt. 51 A munkákat a közelgő front akadályozta meg, előle ugyanis mintegy 110 család nyugatra menekült. Vezető nélkül maradt mintegy 300 kh területen 81 birtok. 52 V. Vókány második világháború utáni fejlődésének néhány vonása A II. világháború eseményei a lakosság létszámában és összetételében jelentős változást eredményeztek. A front átvonulása után a nemzetiségi megoszlás a következő volt: 53 Magyar Német Orosz Összes lakosság 1945. I. 16. 650 518 1 168 1945. III. 23. 702 459 1 1 162 1945. IV. 14. 695 462 1 1 158 1945. IV. 24. 700 462 1 1 163 1945. V. 15. 715 462 1 177 1945. V. 25. 725 468 1 1 194 1945. VU. 7. 1 376 Az elmenekültek okozta lakosságcsökkenést, valamint a földbirtokreform végrehajtásának egyik eredményeként, új lakosság bevándorlását figyelhetjük meg. A földigénylők száma 220 volt, ebből a gazdasági cselédek száma 160, mezőgazdasági munkás 42, törpebirtokos 6, kisbirtokos 2, szegődményes iparos és kisiparos 7, erdészeti alkalmazott pedig egy személy. A gazdasági cselédek részére 1195 kh-t, a mezőgazdasági munkások részére 301 kh-t, kisbirtokosoknak 17 kh-t, mezőgazdasági iparosoknak és kisiparosoknak 21 kh-t, az erdészetnek 48 kh-t, egyházi javadalomra (lelkész, tanító, iskola) 10 kh-t, közlegelők céljára 101 kh 1564 n-öl területet juttattak. A visszatérő katonák részére, házhely céljára 86 kh-t tartalékoltak.
