Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: Vókány népessége a 18. század elejétől a 20. század közepéig, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésekre

A földreform befejezése után földnélküli gazdaság a faluban nem maradt. 5 kh-ig terjedő gazdaság 57, a gazdaságok 15,8%-a 5—25 kh-ig terjedő gazdaság 301, a gazdaságok 83,1 %-a 25—50 kh-ig 4 gazdaság, a gazdaságok 1,1 %-a volt.

51 Szembetűnő, hogy a gazdaságok száma a földreform előttinek a 84,5%-ára csökkent. A két szélső kategóriába tartozók száma csökkent, a középsőé pedig abszolút értékben is nőtt. Az egy gazdaságra eső átlagterület 8,2 kh-ra emelkedett. A háború előtti 6,8 kh-val szemben az emelkedés jelentős, de a magántulajdonnak ez a formája is akadályozta a termelés kiterjesztését, ezért a földreform sem jelenthetett végleges megoldást. Elvitathatatlan érdeme viszont, hogy a termelés újraindításához az alapot megteremtette és a nincsteleneket is megélhetéshezjuttatta. A háború után ez volt az elsődleges szempont. Az itt közölt adatok az 1945. július 27-i állapotot tükrözik. A kiosztásra került föld részben elkobzás, részben megváltás útján került állami tulajdonba. Elkobzás alá összesen 266 gazdaság került 1322 kh 964 D-öl területtel. Megváltás útján 1 birtokostól 484 kh 600 D-öl területű föld került állami tulajdonba.

55 A földreform végrehajtása, vele együtt a lakosság mozgása 1945-ben nem fejeződött be. 1946. július 17-én még mindig 93 földigénylőt tartottak nyilván. Többségük helybeli lakos volt, de voltak földigénylők Pécsről, Kistótfaluról, Siklósról, Lothárdról, Nagyiétárói is.

56 Nagymértékben befolyásolta a község népességének számát és nemzetiségi összetételét a német nemzetiségűek áttelepítése Németországba. Az áttelepítéssel kapcsolatosan a faluban 1946. június 21-én kivételes állapotokat rendeltek el,

57 majd halasztás után került sor az áttelepítés lebonyolítására. 1947. augusztus 30-án 398 fő Németországba települt.

58 A faluban 211 ház vált üressé, melyet juttatásként javarészt magyar családoknak osztottak ki. Az ország területéről idetelepültek száma 210, a felvidékről áttelepült 28, erdélyi és délvidéki menekült 19, más községből idetelepült német anyanyelvű 2 család volt.

59 Jugoszláviából már 1944. november 28-án megérkezett az első csoport.

G0 Csehszlovákiából 1948. január 24-én 7 család, 1948. november 9-én 20 család érkezett. Az áttelepültek ház és földingatlan juttatásban részesültek.

61 A betelepülés ekkor még nem fejeződött be, hiszen volt még erre alkalmas üres ház és földingatlan, de a továbbfejlődés iránya, a népesség rétegződése és nemzetiségi összetételének főbb arányai már kialakultak. A továbbfejlődés gazdasági alapja is kialakult. Az átalakulás eredményét az 1949. évi népszámlálás eredményei mutatják. A népesség száma ekkor már 1548 fő. Közülük 282 fő rendelkezett gazdasággal. A fejlődés újabb szakaszának előfeltételei, a gazdasági alap és felépítmény megvalósultak. Ez a szakasz minőségében is más az eddig tárgyaltakénál, a nemzetiségek együttélése is másként vetődik fel. Tárgyalása e munka feladatát már nem képezi. VI. Összefoglalás Végső következtetésül megállapíthatjuk, hogy a török hódoltság megszűnését követően a magyar lakosság által elhagyott falunak nemzetiségiekkel történő betelepítése szükségszerű volt. A szerb nemzetiségű népesség alakító munkáját megnehezítették a háborús körülmények, a „rác dúlás" és a kuruc hadjárat. A falu ezekben az időkben elnéptelenedett. Az újratelepítés és a termelés biztonsága sokáig nem volt kielégítő. A falu a menekülésre gondolva állandó készenlétben élhetett. A szerb nemzetiség betelepülésének utolsó ciklusa 1713-ban kezdődött. A falu népességének és gazdálkodásának fejlődési üteme, ha viszonylagosan is, rohamosnak mondható. A népesség konszolidációjára azonban a szerb népesség egész itt tartózkodási ideje alatt nem