Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Andrásfalvy Bertalan: Nyugat-baranyai német telepesek történeti-néprajzi kérdései a levéltári források tükrében

távol helyeznek el a lakóházaktól. A külön falkákban járó családi marhanyáj, disznókonda, juhnyáj, esetleg lovak felügyeletére, velük való munkára külön egy-egy munkabíró bérest, kanászt, juhászt és kocsist egy házaspárból álló kiscsalád (nukleáris család) nem tudott biztosítani, de több házaspárból álló nagycsalád (bővített család) létszámából ez kitellett. A családszerkezet tehát ismét a gazdálkodás módjára és azon keresztül a településképre utal. Az 1767-es pécsi egyházmegyei család és lélekszám-összeírás feltünteti az egy háztartásban élő házaspárok számát, az összes és a gyónóképes lélekszámot. Ezekből az adatokból kiszámítható a 10 éven aluli gyermekek száma, az egy házaspárra jutó lélekszám, stb. A fél házaspár özvegyet, vagy özvegyasszonyt jelöl. Csak két házaspár együttélésénél nagy a valószínűsége annak, hogy ez két generációt is jelent: az elöregedett szülőkkel együtt lakik az a nős fiú, akit örökösnek szánnak. A két házaspár tehát nem okvetlen jelent olyan nagycsaládot, melyben nős testvérek élnek együtt. A nős testvérek együttlakását és együttgazdálkodását tekintjük igazi nagycsaládnak, a nagycsaládi elv érvényesülésének.

24 Nem dolgoztam fel a teljes összeírást, itt csak 51 hegyháti falu adatainak összehasonlítását végzem el, az ilyenfajta vizsgálatok rendkívüli fontosságára hívom fel a figyelmet. A vizsgált 51 faluból, illetve vegyeslakosságú falu esetében, falurészből 38 a magyar és 13 a német 1767-ben. Magyarhertelenden egy esetben 7 és fél házaspár él együtt egy családban, összesen 31 lélek. Az összes házaspároknak mintegy fele (47%) él legalább 2 vagy annál több házaspár alkotta nagycsaládi közösségben. A 7 és fél házaspárból álló nagycsalád kétségtelenül egyedi eset, ekkora család a Hegyháton csak egy volt, de viszonylag nagy, 3 és fél — 5 házaspárból álló nagycsaládokat azonban az 51 faluból még 20-ban találunk, és ezek mind, kivétel nélkül magyarok. Egyetlen német faluban, és ott is csak egyetlen esetben fordul elő, hogy 3 házaspár él együtt, s ez Szopokon van. 2 és fél házaspár, ugyancsak egy-egy esetben fordul elő Barátúr, Németszék és Szopok német falvakban. Több 2 házaspárt egybefogó nagycsaládot találunk még az említetteken kívül, Németszéken, Godisán, Gödrén és Szentgyörgyön. Tehát voltak ilyen két házaspárt egybefogó bővített családok a németeknél is de a 13 faluból csak 6-ban, és csak kevés. A többi német faluban csak egyetlen egy házaspárból álló családokat találunk. Még élesebben jelenik meg a magyar falvakat jellemző nagycsaládi rend, ha azt nézzük meg, hogy a házaspárok hány százaléka él nagycsaládi (2 és több házaspár) közösségben. Pl. Karácodfán 96%, Szentkatalinon 88, Gerényesen 75, Kisvaszaron 71, Bakóczán 69, Szatinán 68, Pölöskén 68, Magyarszéken 64, Tékesen 63, Ligeten és Vásárosdombón 60, Egyházbéren és Nagyágon 59, Csikóstöttösön 57, Rákoson, Bisztricén, Kishajmáson 56, Mindszenten 51, Hertelenden 47, Gyümölcsényben és Vázsnokon 46, Tormáson 44, stb. Első pillantásra úgy tűnik, hogy ez az arány ott a legnagyobb, ahol a felszín a legerdősebb, földművelésre legalkalmatlanabb, a Hegyhát nyugati felén lévő magyar falvakban, a keleti félen csökken az arányuk. Egyetlen magyar falu van, amiben egyetlen nagycsalád sincsen, ez Bános. Igaz, hogy ez a falu a járás keleti felében van, de talán az összes közt a legmagasabban és a mai napig megőrizte halmaz jellegét is. Furcsa, rendbontó kivétel, esetleg összeírási tévedés. A családösszeírás még más, különös összefüggésekre is rámutat: nevezetesen pl. arra, hogy aránylag kevesebb gyermek, kevesebb lélekszám jut egy nagycsaládban élő házaspárra, mint a kiscsaládban élőkre. Karácodfán egy házaspárra átlag 2,61 lélek jut, Szentkatalinban 3,35 (ez áll a nagycsaládban élő házaspárok számát illetően az első két helyen), Bánoson pedig 5,20, a német Jánosiban pedig 6,00. Ha ez az utóbbi összefüggés igazolt, akkor Bános a maga magas, a magyar községek közt egyik legmagasabb családlélekszáma is amellett szól, hogy valóban Bánoson nincsen több házaspárt egyesítő nagycsalád. A magyar és német falvak állattartásának összehasonlítására a megyei és országos állatösszeírások a 18. századra és a 19. század első felére megbízhatatlanok, hamis képet adnak. Fenntartással fogadható el az a feltételezés, hogy az összeírok nagyjából minden faluban