Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Sándor László: Uradalmi leírások a Batthyány-Montenuovo család bólyi levéltárában (1809,1843.)

* Tárgyalt időben a „3 óra távolság"-on vagy ,,3 órányi föld"-ön a posta, illetve kocsiúton megtett kilométerek mennyiségét kell érteni. 1 óra alatt 9,3—9,5 km-es teljesítménnyel tehát Siklós és Drávapalkonyához tartozó Páli puszta közt 9,3—9,5 km, Pécs 27,9—28,5 km, Mohács 13,95— 14,25 km, Eszék 55,8—57 km, Siklós 27,9—28,5 km távolságra volt Bolytól. (Lásd még a 154— 157, 160. sz. jegyzeteket. 2 Magyarsarlós. 3 Hárságy. A XVII. század végi forrásokban ismeretesek a Harságy (OL Conscriptiones portarum(dic) torn. 3. 1696.] Harságy (OL U et C Fasc. 52. No. 18. Fol. 44. 1698.) Hásságy (OL U et C Fasc. 37. No. 48, fol. 5—6. 1699.) községelnevezések. Ez a változó falumegjelölés megfigyelhető a XVIII-XIX. században is. * Máriakéménd. 5 Versend. 6 Szajk. 7 Nagynyárád. 8 Lippó. 9 Bisse. 10 Egy öl = 1,896 m. Az „életes ház" a leírtak szerint 73,944 m. hosszú és 17,064 m. széles. 11 A „gazdaságbéli tisztség" a tiszttartó személyének felelt meg. Feladata a gazdaság egészében a munka elrendelése, figyelemmel kísérése, a számadási könyvek és kimutatások vezetése. A jószágigazgató mellett neki volt a legtöbb beleszólási és irányítási lehetősége az uradalmi életen belül. (Kardhordó Kálmán: Adatok a „Boly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez. = Baranyai Helytörténetírás 1972. p. 241.) 12 Ispánok vezették az uradalmon belül, a területi egységeken nyugvó kerületeket. Közvetlen kapcsolatuk volt a mezei gazdálkodással. (Kardhordó Kálmán: Adatok a „Boly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez. — uo. p. 242.) 13 Bolyban a templom 1744—1749 között épült, az 1829 évi egyházlátogatási jegyzőkönyv állítása szerint. (Bm L. Parochia Német Bolly 1829. Sectio 1. Caput 1., Sectio 3. Caput 1.) 14 A paplak, amely lelkészi hivatal is, 1755-ben épült. (Bm. L. Parochia Német Bolly Sectio 3. Caput 2.) 15 Mesterház alatt iskolát kell értenünk, melynek építési idejét nem ismerjük. Tudjuk azonban, hogy ezen leírás idejében a ,,ludimagister"-t vagyis az iskolamestert Joannes Sommer-nak hívták, aki német polgár volt, és 1766-ban Mannheimban született. Bólyi tanítása előtt működött Jánosiban, Marótzon, Liptódon, (Bm. L. Parochia Német Bolly 1829. Sectio 7. 2. §.) 16 Január 6. (Forrásanyag: Szentpétery Imre: Oklevéltani naptár. Bp. 1974, Akad. K. p. 11.) 18 Május 16. Uo. 18 Július 25. Uo. 19 Szeptember 8. Uo. 20 Ld. 5. jegyzet. 21 Ld. 6. jegyzet. 22 Sessio vagy jobbágytelek, két részből áll: belső telekből, (fundus intravillanus) és külső telekből (fundus extravillanus). Belső telek alatt az oppidumban (mezőváros), faluban, rendszerint körülkerített területet, házhelyet, házikertet, szérűskertet, stb. kell értenünk, melynek nagysága 2 pozsonyi mérő (1 p. m. — 62,5 liter) vetésnek való földdel egyenlő, ami a gyakorlatban kb. 1 holdnak, (1200 •) felel meg. A külső telek az oppidum, falu vagy major területén fekvő, birtokrésszel azonos. Általában a szántóföld, rét, legelő, szőlő, berek és az erdő tartozott a fogalma alá. Nagysága függött elsősorban a helyi viszonyoktól, az úrbéres szántóföld és rét minőségétől. 23 Az ország területén a szántókat gazdasági hasznosságuk szerint osztályozással (classificatio) 5 rendbe sorolták. A baranyai telki állomány a föld jó minősége folytán mindössze csak három osztályban (rendben) határoztatott meg, éspedig az első 22, a második 24, és a harmadik 26 hold szántóföld nagyságban. A rétekre nézve a hármas tagozódás kevés kivétellel szinte általánosnak mondható a dunántúli megyékre vonatkozóan. Itt megkülönböztethetünk olyan első osztályú rétet, ahol minden évben legalább egyszer kaszálható a sarjú, olyan másodosztályút, ahol csak ritkán és olyan harmadosztályút, ahol egyáltalán nem lehetséges ez. Megyénkben az első osztályú szántókhoz 8, a másodosztályúhoz 10, a harmadosztályúhoz 12 kaszáló tartozott. A kaszálót fogalmilag mértékegységnek kell tekintenünk; ugyanis egy kaszás rét az a terület, amely egy szekér szénát terem. Ez területnagyságra nézve 800—1200 D-nek felel meg. Boly esetében a telekállomány 73 6/8, ahol az egyes sessiohoz járó szántó 22 (1200 •) holdban, a rét pedig 10 kaszálóban méretik ki, mivel másodosztályú. (Bm. L. Batthyány Montenuovo család bólyi levéltára 180 cs. A bólyi uradalom helységeinek földek, rétek, szőlők szerinti osztályozása 1808. év. Továbbiakban: Bm. L. B-M lev. 180. cs. 1808 év.)