Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)
TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Móró Mária Anna: Mária Terézia cigány-rendeletei és a Baranya megyei cigányösszeírások 1775—1779
Urbárium szerént való adózásokat is végben vivén ugy tartsák lakásokat, hogy a jövő conscriptionak alkalmatosságával mitsoda helységben, s mely uraság alá attak magokat, Voltaképpen feli lehessen jegyezni, mert azon Czigányok, a kik az ujonan rendezendő 3 holnapoknak ell follyása alatt valamely uraság alá nem vetik magokat, s nem lészen állandó maradások, mint egy kóborlók, tekergők, és a köz jónak ártalmas emberek azonnal meg fogattatnak, és addig is, mig rollok valami rendeltetik, az utaknak s hidaknak meg tsinálására s más közönséges munkákra elégséges vigyázás alatt hajttatni fognak. Hogyha tehát a czigányok közül némelyek valami Földes Uraságnak oltalma alá attak volna magukat, azt parancsollya kegyessen Eő Felsége, hogy a Tekéntetes nemes Vármegye az illetén Földes Uraknál annyira vigye a dolgot, hogy az alattok levő czigányoknak, mivel azok robottyokat rendben viszik, s esztendőbeli bért is fizetnek, Helységeknek határában földet adni, házokat tulajdon segítségekkel építtetni, mester embereknek pedig nem tsak mesterségeknek folytatására űzni, hanem őket meg ebben is valami módon segíteni, tartozzanak. Ha pedig némellyek éppen egy Földes Uraságnak oltalma alatt sem volnának, ezek mikort a Nemes Vármegyében meg találtatnak, azontúl minémüségek vagy mesterségük szerént mellyet értenek, bizonyos helységekben el osztassanak, és ottan házok építésére olly okkal és móddal kénszerittessenek, hogy az többi lakosoknak társaságában élvén szüntelen való munkájukkal feleségeket is, gyermekeiket is szükséges képpen táplálják. 5. Noha már az előbbenyi parancsolatokban meg tiltatott, hogy a Czigányok lovakat, mivel azokkal egy helybül a másikba leg alkalmatosabban kóborolhatnak, külömbféle tolvajságokat, rablásokat is el követhetnek, tartani ne merészeilyenek, mivel mégis találkoznak az Országban ollyasak, akik nagyobb sereggel tartanak lovakat, és azokkal kereskednek, azért, hogy mások, akiknek lovai méltó tekéntetbül is okkal lehetnek, meg ne károsodjanak, mások pedig ezen szin alatt ne tolvajkodhassanakg a Czigányok lovak tartásátul tellyességgel és egyátallyában el tilttatnak. A nagyobb számú lovakkal kereskedők felül mindazonáltal elvégeztetett, hogy e féle kereskedés ezeknek se engedtessék külömben, hanem ha azon lovakrul, hogy magoké legyenek, hitelre métó Testimoniális Levelet mutathatnak, ha pedig nem volna nékik oly levelek, vagy azon fogyatkozásbul mint tolvajok Iáttatassanak, ezek eránt is pediglen bizonyos üdő, és ugyan 1768-dik esztendőbeli június holnapnak utolsó napja rendeltessék, mellynek el follyása után senki a czigányok közül lovat tartani ne merészeilyen, ha csak gazdává nem lett, vagy azokra, hogy földgyét mivelhesse, és más közönséges terheket el viselhessen, éppen nagy szükségét nem bizonyithattya, mert ha különben találtatnak nálok lovak, azonnal kotyavetyére botsáttatván el adattatnak, a pénz mindazonáltal (ki vévén harmadrészét, amely az illyenek bé mondójának jut) a ló volt gazdájának adattatik. 6. Mindenike a Czigányoknak cselédestül, azaz feleségével, gyermekeivel és ezekenk nemével, és hány esztendőbeli korokkal, űzött mesterségével és mi valláson létével fel irattassék, hogy az irásbul meg lehessen látni, és tudni, hová valók és kikhez tartozandók azon vidékiek is, kik honnyokban nem lévén azon helységben érettéinek és találtatnak, melyben a conscriptio vagy egyben irás lön, és tarttatott, az illyen conscriptiók az után külömb tabellákban által vitessenek, és a felséges királyi Helytartó Tanácsnak fel küldettessenek. 1769-ik esztendőben 13-ik februáriusban hozzánk bocsátott parancsolatban az följebb irt czikkelyek rövideden meg ujitatnak, és arrul, hogy mi vitetődött véghez, tudóséttás kívántatik. Töbnyire parancsoltatik, hogy:
