Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

A szőlők egy kapás után átlag 4—5 urna bort teremnek. Urnáját 75 dénárért lehet eladni. Mind régi ültetésű szőlő és többnyire vörös bor terem bennük. Idegennek nincs itt szőlője és nincs hely további ültetésre. Mivel az erdő az egész határt körülfogja, nem lehetett jól felmérni. Hegyeket és völgyeket borít be. Fái: tölgy, gyertyán, platán, éger és nyírfa. A többség tölgy. Az erdő csak a jobbágyok tűzifáját szolgáltatja, épület- és szerszámfa nem igen van. A makkoltatásból származható haszon nem állapítható meg pontosan, mert ritkán van makktermés. Malom nincs. Hegyei nem kövesek és nem sziklásak. Sziget nincs. Puszták: Szapudér és Bükösd. Szapudér puszta. Ez a puszta nem tartozik meghatározott birtokhoz, hanem a szomszédos egyházi birtokok vegyesen használják kilenced és tized fejében. Összesen 27 iga szántó és 10 kaszás rét tartozik hozzá. A felsorolt földeken és réteken kívül mindent erdő borít, amit nem lehet felmérni. Az egész hegyek és völgyek közt fekszik, hosszában, szélességében 20 percnyi terjedelmű. Az erdő fái: tölgy, fehér nyár, vadkörte és nyírfa. Nagyobb részét tölgyek alkotják, építkezésre alkalmas sok fával, ha lenne értékesítés. A makkoltatási haszon nem határozható meg pontosabban, mert ritkán terem makk. Az említett kilenceden és tizeden kívül más haszna nincs is az uraságnak innen. Mivel kevés a szántó és a rét, nem látszik benépesíthetőnek, bár 1 — 2 jobbágy meg tudna éppen itt élni, de ebből kevés haszon származnék s a hely alig érdemelné meg a birtok nevet. Bükösd puszta. Nincs sem szántója, sem rétje. Hegyek és erdők közt terül el. Hossza 35 percnyi, szélessége, mivel nincsenek biztos határok, nem volt felmérhető. Ha szélessége nem kisebb a hosszánál, akkor egyenlő vele. Sokféle fa van e területen: bükk, tölgy, nyír, éger, de ezekből semmi haszon nincsen, mivel ritkán van makktermés. A fát nem lehet értékesíteni. Megfontolva a puszta helyzetét, nem látszik benépesíthetőnek. Föld és rét hiányában egy jobbágy se tudna itt megélni. Ez a puszta se tartozik határozott birtokhoz, hanem a szomszédos egyházi birtokok lakói vegyesen használják jószágaik legeltetésére minden bér és árenda nélkül. RÁKOS — székesegyházi és szemináriumi birtok 1733. november 16. PPL 23/733. Nr 4. pg 68-70. Jb 7; Igá 8 + 6. Sz 116+138 (254). R 30+53 (83). Sző 20+28 (48). Ár 20'15; Mm 2; Mc 1'50; Bárány 0'60; Mh 1'30. A jobbágyok örökösek és örökletesek. A hely régóta lakott. Területe hegyek és erdők közt fekszik. Hossza 30, szélessége 20 percnyi. Értékesítési lehetőség nincs. Az uraság elad évente 29 urna bort. Szántóföldjei 1 p. m. elvetése után ősziből 2—3, tavasziból 3—4 p. mérőt teremnek. Két mezőben vannak felosztva a jobbágyok között. A jelenlegi létszámhoz sok a föld, úgyhogy föld és rét tekintetében is 10 jobbágy kényelmesen megélne itt. Elhagyott vagy kiadott föld nincs. Árvízveszély nem fenyegeti a szántókat. Legelő csak annyi van, amennyi a hegyek és erdők közt akad, de ez elég is a jelenlegi jószágállomány részére. Rétjei jó szénát hoznak. De sok a rét, tíznek is elég lenne. Egy kaszás után egy kocsi szénát gyűjtenek. Kiadott rét nincs. Még 15 kaszásra volna hely. Hirtelen záporok árvizet jelentenek, de ez ritka eset. A szőlők egy kapás után 4—5 urna bort teremnek. Egy urna elké! 75 dénárért. Nagyrészt régi ültetésűek, kevés az új. Több a vörös bor, mint a fehér. Külsőknek nincs itt szőleje. Nincs hely további szőlőtelepítésre, hacsak nem vágnak ki erdőt. Az erdőt, mivel az egész területet elborítja, nem lehetett könnyen felmérni. Hegyek és völgyek közt fekszik. Sok fajta fa van itt: bükk, gyertyán, tölgy, éger; de a bükk van többségében. A tűzifán kívül semmi hasznot nem jelent az erdő, mert fái építkezésre is alkalmatlanok. Makkoltatásból nincs haszon, mert ritkán terem. Malom: Van egy pataki malom. Csak esős időkben van vize az őrléshez. A hegyek kövesek, sziklásak, de nincs belőlük haszon. Sziget nincs. Puszta: Abaliget. Nincs határozott birtokhoz csatolva, hanem a szomszédos egyházi birtokok lakói használják kizárólag a nona és decima ellenében. Az egész terület hegyes és erdős. Hossza 35, szélessége 30 percnyi. Erdejét, mivel az egész területen végighúzódik, sem hosszában, sem szélességében nem lehetett felmérni. Fái: gyertyán, platán, tölgy. Legtöbb a tölgy. Sok olyan fa van az erdőben, mely építkezésre és szerszám készítésre is alkalmas lenne, de mivel a fák a hegyek ormán állnak, a körülményes megközelítés miatt nem lehet belőlük hasznot húzni. A makkoltatás jövedelme