Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

bizonytalan. Van egy pataki malom is a pusztán, mely Thőtös, püspöki birtok, egyik lakójáé. Csak esős időszakokban működik, máskor nincs elegendő vize. Az uraság 1 forint bért kap érte. Egyébként a pusztán szántó tekintetében 8, rétjeit tekintve két jobbágy tudna megélni, ennyi lenne idetelepíthető. Van hely még 10 rét letisztítására. Szántóföldje 210 p. mérőjű, rétje 19 kaszás. BÁNOS — székesegyházi és szemináriumi birtok 1733. november 17. PPL 23/733. Nr 4. pg 72-74. Jb 9 + 2; Igá 6+4. Sz 131 + 113 (244). R 26 + 39 (66). Sző 22+13 (35). A jobbágyok mind örökösek és örökletesek. Régóta lakott hely. A határt hegyek és erdők borítják. Hossza 1 óra és 10 perc, szélessége 40 perc. Értékesítési lehetőség nincs. Az uraság évenkint 10 és fél urna bort mér ki. A szántóföldek a jobbágyok közt két tagban vannak felosztva. 1 mérő után 2—3 mérő terem ősziekből, 3—4 tavasziakból. A föld elég a jelenlegi jobbágylétszámhoz, rét azonban csak 8 jobbágynak való van. Elhagyatott vagy kiadott föld nincs. Árvízveszély nem fenyegeti a földeket. Legelő csak annyi van, amennyit a hegyek és erdők közt találhatni, de elég a jelenlegi jószágállománynak. A réteken jó fű női, de mint már említettük, csak 8 jobbágynak való rét van. Egy kaszás után egy kocsit raknak meg szénával. Kiadott rét nincs. Még 10 kaszásra valót lehetne letisztítani. A rétek csak nagy esőzések idején kerülnek víz alá. A szőlők egy kapás után 4—5 urna bort teremnek. Urnáját 75 dénárért lehet értékesíteni. Nagyrész régi ültetésüek, kevés az új. Főleg vörös bor terem. Idegeneknek nincs itt szőleje; újabb telepítésre nincs hely, legfeljebb, ha az erdőből irtanak ki egy részt e célra. Erdő: mivel az egész területen szétszórtan van, nem lehetett szélességét és hosszát rendesen felmérni. Egyébként is hegyek és völgyek közt fekszik. Fái: bükk, tölgy, kőris, platán, gyertyán. Nagyobb részét az erdőnek a gyertyán képezi. A jobbágyok tűzifáján kívül érték lenne az épület- és szerszámfa is, ami itt van, de mivel nehezen közelíthető meg, nem lehet értékesíteni s így nincs az uraságnak semmi haszna belőlük. A makkoltatás haszna is bizonytalan. Malom nincs. Hegyei kövesek és sziklásak, de haszon nincs belőlük. Sziget nincs. Puszta: Tekerés. A szomszédos egyházi birtokok jobbágyai használják földjeit és rétjeit a puszta kilenced és tized ellenében. A puszta nincs határozott birtokhoz csatolva. Hossza 60 percnyi, szélessége ugyanannyi. Erdejét nem lehetett felmérni, mert szinte az egész területet foglalja el. Van benne tölgy, bükk, gyertyán és platán. Nagyobb részét a bükk uralja. Ebből lehetne épületfát kitermelni, de ez eddig nem történt meg s így nem is jutott az uraság semmi haszonhoz. A makkoltatás jövedelme bizonytalan. Hegyei kövesek, sziklásak, de ezekből sem volt még haszna az uraságnak. Lenne itt építkezéshez alkalmas kő is. A puszta földjét tekintve 6, rétjeit tekintve 8 jobbágy telepíthető ide. Még vagy 30 kaszálóra való rétet lehetne letisztítani. A PÉCSI KOLUMNALISOK BIRTOKAINAK ÖSSZEÍRÁSA 1733-BAN GARÉ — a vikárius birtoka 1733. augusztus 14. PPL 23/1733. Nro 5. pg 4-6. Jb 13 + 3; Igá 16+14; Sz 230+914 (1144). Rét 58 + 166 (224). Ár 97'50; Mm 4; Mc 3'40 Mh 1'80. A jobbágyok, egy kivételével, mind örökösek és örökletesek. Régóta lakott hely. A terület sík, szétszórt csalitos és bokros részekkel tarkított. Hossza 55 percnyi, szélessége 35 percnyi. A kereskedés lehetősége igen csekély. Az uraságnak sikerül azonban évente kb. 22 urna bort kimérnie. A szántóföldek három forgóban vannak a jobbágyok közt felosztva. A jobbágyok jelenlegi létszámához képest sok a föld, úgyhogy az uraságnak a szomszédos Bosta birtok lakóinak ki kellett adnia a földek egy részét a szokásos kilenced és tized ellenében. 1 p. m. elvetéséből 2—3 p. m. őszi