Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

Nagyrészt régi ültetésűek a szőlők s főleg vörös bort teremnek. Külsőknek nincs itt szőleje; nincs hely további telepítésre. Az erdők, mivel az egész területet körülölelik, nem mérhetők fel pontosan. Van bükk, tölgy, cser, égerfa, platán. Többségben van a gyertyánfa. A jobbágyok tűzifáján kívül lenne épület- és szerszámfa is, de ebből az uraságnak eddig nem volt jövedelme. A makkoltatás lehetősége bizonytalan. Malom: van egy pataki malom, de csak az esős időszakokban működik, máskor nincs elegendő vize. A hegyekben nincs sem kő sem szikla. Sziget, puszta nincs. HOSZUTHOTI — székesegyházi és szemináriumi birtok 1733. november 14 PPL 23/733. Nr 4. pg 62-63. Jb 4; Jgá 4+4. Sz 60+49 (109). R 24+55 (79). Sző 2. Ár 20; Mm 2; Mc 1*10; Mh 0'50. A jobbágyok, egy jövevény kivételével, mind örökösek és örökletesek. A hely négy évvel ezelőtt kezdett benépesedni a tisztelendő klérus szomszédos birtokairól. Határa hegyes és erdős. Hossza Iólépésben 40 perc, szélessége 35 perc. Értékesítési lehetőség nincs. Az uraság évente kb. 3 urna bort mér ki. A szántók a jobbágyok közt két táblában vannak felosztva. Egy mérő után ősziből 2—3, tavasziból 3—4 mérő a termés. A jobbágyok jelenlegi számához képest sok a föld, úgyhogy föld tekintetében még 5 jobbágy, rétek tekintetében pedig még 10 is meg tudna itt lenni. Elhagyott, kiadott föld nincs. Árvíz nem fenyegeti a szántóföldeket. Legelő csak az erdőkben és a hegyeken van, de elég is. A rétek jó szénát adnak. Sok a rét, 10 jobbágynak is elég lenne. Egy kaszás után kb. egy rendes kocsi szénát takarítanak be. Kiadott rét nincs. Még vagy 25 kaszálóra valót lehetne letakarítani. Hirtelen lezúduló záporok után vízben állnak a rétek, de ez ritkán fordul elő. A szőlők még újak, így nem lehet megmondani, milyen lesz a termés és melyik bor lesz többségben. Idegeneknek nincs itt szőleje. Van itt hely akár 100 kapásnak a beültetésére is. Mivel az erdő körülveszi az egész területet, nem lehetett pontosan felmérni. Elborítja a hegyeket és völgyeket. Van bennük bükk, tölgy, gyertyán, éger és nyírfa. Az erdőt arányosan megosztva a bükk, a tölgy és gyertyán uralja. A jobbágyok tűzifáján kívül van épület- és szerszámfa is, de eddig ebből nem volt semmi eladás, sem haszon. Mivel a makktermés bizonytalan, nem lehet a makkoltatás jövedelmét pontosan meghatározni. A malom csak ősszel és tavasszal működik, máskor nincs kellő vízellátása. A hegyekben nincs sem kő, sem szikla. Sziget, puszta nincs. Jegyzet. A szomszédos Zauska birtok Haymás nevű helyével vita tárgyát képezi 40 kaszáló, amit e helytől elvettek. Ugyancsak vita folyik a T. Káptalannal, ill. a szomszédos Kovácsszéna birtokkal négy rét miatt. Pillanatnyilag azonban a hosszúthótiak kezén vannak a rétek. SZAK ÁL Y — székesegyházi és szemináriumi birtok 1733. november 16. PPL 23/733. Nr 4. pg 64-65. Jb 7; Igá 4+1. Sz 47 + 200 (247). R 14+61 (75). Sző 9 + 27 (36). Ár 13*54; Mc 1'50; Mh 0'80. A jobbágyok örökösek és öröklöttek. A hely régóta lakott. A határ hegyek és erdők közt terül el, hossza 30, szélessége 25 percnyi. Értékesítési lehetőség nincs. Az uraság azonban évente kb. 12 urna bort mér ki. A szántóföldek, két táblában felosztva a jobbágyok közt, egy mérő elvetése után 2—3 mérőt teremnek ősziekből s tavasziakból 3—4 mérőt. A jelenlegi létszámhoz sok a föld, ilyen tekintetben 10 jobbágy is élhetne itt, rét tekintetében pedig 9. Elhagyott vagy kiadott föld nincs. Árvízveszély nincs. Legelő csak az erdőben és a hegyekben van, de ez elég. A rétek jó szénát adnak, csak sok van belőlük, úgyhogy 9 jobbágynak is elég lenne. Egy kaszáló után egy kocsi szénát gyűjtenek általában. Idegeneknek kiadott rét nincs. Még vagy 10 kaszálóra valót lehetne letisztítani. Csak nagy záporok idején kerülnek a rétek víz alá, de ez ritkán fordul elő.