Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

Az erdők szétszórtan fekszenek a hegyek és völgyek közt. A területet nem is lehetett felmérni, mivel körös-körül erdők vannak. Van bennük bükk, tölgy, gyertyán; nagyobb részben bükk. A jobbágyok tűzifáján kívül volna itt magas épületfának való anyag, de eddig az uraság nem húzott ezekből hasznot. A makkoltatási jövedelem bizonytalan, mert nincs mindig makktermés. Malom: van egy pataki malom, amely után a lakók 1 forintot fizetnek. Csak nagy szárazság idején apad ki a patak vize. Az év többi szakában rendesen tud működni. Van a birtok területén a szabolcsiaknak egy malma, de mivel csak nemrég kezdték építeni, nincs még haszon belőle. Állandó vize van. A hegyek kövesek és sziklásak, de eddig az uraságnak nem volt haszna a kövekből és sziklákból. Sziget és puszta nincs. PÖLÖSKE — székesegyházi és szemináriumi birtok 1733. november 12. PPL/23/733. Nr 4. pg 58-59. Jb 15+1; Igá 15+12. Sz 136+223 (359). R 44+61 (105). Sző 37+18 (55). Ár 37'56; Mc 3'60; Mh 0'90. A jobbágyok örökösek és örökletesek. A hely régóta lakott. A határ hegyek és erdők közt fekszik. Hossza átlagos lólépéssel mérve 45 percnyi, szélessége 35 percnyi. Értékesítésre alkalom nincs, de az uraság évente kb. 18 és fél urna bort mér ki. A szántóföldek a jobbágyok közt két táblában vannak felosztva. 1 p. m. elvetése után ősziből 2—3, tavasziból 3—4 p. m. terem. A föld elég a jelen jobbágylétszámhoz, ha a réteket nem tekintjük, mert ezekből csak 13-nak jutna. Elhagyatott vagy kiadott föld nincs. Árvízveszély nem forog fenn. Legelő a hegyekben és erdőkben van, s ez elég is. A rétek jó szénát adnak, de csak 13 jobbágynak való rét van. Egy kaszás után egy rendes kocsi szénát hordanak be. Még négy kaszálóra valót lehetne letisztítani. Nagy záporok idején víz alá kerülnek a rétek, de ez csak ritkán fordul elő. A szőlőkben egy kapásban 4—5 urna bor terem, átlag 75 dénárért adják el urnáját. A szőlők többnyire régiek, kevés az új. Főleg vörös bor terem, fehér alig. Idegennek nincs itt szőleje és nincs terep újabb szőlők beültetésére. Az erdőt, mivel az egész területet körülöleli, nem lehetettt rendesen felmérni, különben hegyek és völgyek közt fekszik. Mindenféle fa akad benne, mint bükk, tölgy, gyertyán és égerfa. Nagyobb részét a bükk foglalja el. A jobbágyok tűzifáján kívül van épület- és szerszámfa is, de eddig nem értékesítettek ebből semmit, így nem is volt az uraságnak semmi haszna az erdőből. Malom: mivel csak most szerelték fel, nem hoz még hasznot. Különben csak esős időkben van vize az őrléshez. A hegyek kövesek és sziklásak ugyan, de ezekből a kövekből és sziklákból nincs semmi bevétel. Sziget, puszta nincs. EGERSZEGH — székesegyházi és szemináriumi birtok 1733. november 13. PPL 23/733. Nr 4. pg 60-61. Jb 7; Igá 9 + 6. Sz 120+168 (288). R 31 + 50 (81). Sző 16+14 (30). Ár 25; Mm 1'50; Mc 1'60; Mh 0'50. A jobbágyok örökösek és örökletesek. A hely régóta lakott. A határ hegyek és völgyek közt terül el. Hosszában 45, szélességében 35 percnyi kiterjedésű. Értékesítési lehetőség itt nincs. Az uraság évente kimér kb. 12 urna bort. A szántóföldek 3 tagban vannak a jobbágyok közt felosztva. 1 mérő után 2—3 őszi és 3—4 mérő a tavaszi termés. Sok a föld a jelenlegi létszámhoz képest. Föld tekintetében 12, rétek tekintetében 10 jobbágy tudna itt kényelmesen megélni. Elhagyott vagy kiadott föld nincs. Árvízveszély nem forog fenn. Legelő csak annyi van, amennyi az erdők és hegyek közt akad, de ez elég is a jelen jószágállománynak. A rétek közt négy sasos, de a többi jó szénát ad. A rét területe sok a jelen jobbágylétszámhoz viszonyítva, úgyhogy 10 jobbágynak lenne elég. De van még vagy 10 kaszálóra való terület. Ritka nagy záporok után a rétek víz alá kerülnek. A szőlők egy kapás után átlag 4—5 urna bort teremnek. Urnánkint 75 dénárért tudják értékesíteni.