Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

NAGY PÁLY — székesegyházi és szeminárumi birtok Jb 13+2; Igá 13+23; Sz 296+422 (718). Rét 44+108 (152). Szőlő 46 + 67 (113). Ár 38'34; Mm 10; Mc 2; Mh 2'50. A jobbágyok egy kivételével mind örökösek és örökletesek. A helység régóta lakott. A terület dombok és völgyek közt fekszik. Hossza 55 percnyi, szélessége 45 percnyi. Az értékesítés lehetősége csekély. Az uradalom évenkint kb. 40 urna bort mér ki. A szántóföldek, amelyek a jobbágyok közt három forgóra vannak felosztva, átlagosan egy p. m. után 2—3 p. m. őszit és 3—4 p. m. tavaszit teremnek. A jobbágyok jelenlegi létszámához viszonyítva sok a szántó, így úgy tűnik, hogy e helyre még 17 jobbágyot lehetne telepíteni. De mivel rét sokkal kevesebb van, és ha felosztanák, nem több mint 19 jobbágy részére lenne elég, azért a rétek csekély számát figyelembe véve, legfeljebb még 6 jobbágyot lehetne itt elhelyezni. Parlagon heverő vagy külsőknek kiadott föld nincs. Árvíz veszélye nem fenyeget. Legelő nincs más, mint az, ami az erdők és ugarföldek közt elterül, de ez elég a jobbágyok jószága részére. A rétek jó szénát adnak és amint föntebb említettük, fölös számmal vannak, úgyhogy még 6 jobbágynak jutna a jelen létszámon fölül. Egy kaszás után egy rendes kocsi szénát gyűjtenek általában. Idegeneknek nincs itt rétje. Lenne lehetőség még három kaszálóra valónak a letisztítására. Árvízveszély nem fenyegeti a réteket. A szőlők egy kapás után átlag 4—5 urna bort teremnek, urnáját 75 dénárért lehet értékesíteni Leszámítva nyolc újat, melyet múlt évben ültettek, mind régi telepítés; több a vörös, mint a fehér bor. Külsőknek nincs a határban szőleje. Lenne még terület 49 kapás beültetésére a jelenleg gondozatlan és apránként újból művelés alá veendő tíz vágón felül. Az erdő, mely a dombok és völgyek közt fekszik, 45 perc hosszú és 20 perc széles. A gyertyán mellett főleg tölgy képezi a faállományt. A gyertyán szolgáltatja mindennapos használatra a tüzelőt; szerszám- vagy épületfa nincs. Makkoltatásból ritkán van haszon, mert ritkán terem makk. Malom kettő van. Az egyik egy pécsváradié. Vizük állandóan van, de nyáron és télen kevesebbAzért egész évben őrölnek. Hegy, sziget, puszta nincs. VÁRALLYA — székesegyházi és szemináriumi birtok 1733. szeptember 6. PPL 23/733. Nro 5. pg 32-35. Jb 37 + 5; Igá 31 + 57. Sz 199+413 (612). Rét 107 + 111 (218). Sző 124+163 (287). Ár 89'96; Mm 4; Mc 1*30; Mh 0'80; Mk 2'75. Jobbágyai mind örökösek és örökletesek. A hely régóta lakott. Fekvése: a mostani lakott résztől Ny-ra teljesen hegyes, K felé azonban sík, bokros és füzes részekkel tarkítva. Hossza rendes lelépéssel mérve 1 óra 25 percnyi, szélessége 1 óra és 10 perc. A termények eladási lehetősége csekély. Áz uraság azonban évenkint kb. 36 urna bort mér ki. Szántóföldjeit a jobbágyok nem osztották föl forgókra vagy táblákra, hanem keverten használják. Egy mérő után átlag 2—3 p. m. őszit és 3—4 p. m. tavaszit teremnek. A föld elégtelen a jelenlegi lakosságnak. Ezt nézve, csak 25, a réteket nézve csak 27 jobbágy lehetne itt. Elhagyott vagy kiadott föld nincs. Árvízveszély nincs. Legelő csak a lekaszált rétek és az erdők közt van, de ez elég a jószágállománynak. A rétek közül hat sasos, a többi jó füvet terem. A mostani jobbágylétszámhoz viszonyítva azonban kevés a rét, úgyhogy, amint már említettük, csak 27 jobbágynak lenne elég. Egy kaszás után átlag egy rendes szekér szénát gyűjtenek be. Külsőknek kiadott rét nincs, viszont lenne még terep 10 kaszásnak a letisztítására. Áradás veszélye nem forog fenn. A szőlők átlagban egy kapás után 4—5 urna bort hoznak s egy urnát forintjával is lehet értékesíteni. Nagyrészt régi szőlők vannak itt, az újabbakat hat évvel ezelőtt ültették. Több a vörös bor, mint a fehér. Külsőknek nincs itt szőleje. Van még hely 80 kapás beültetésére. Erdeje hegyek és völgyek közt terül el. Hossza 50, szélessége 35 percnyi. Van tölgy, bükk, gyertyán és hársfa. Az erdő nagyobbik részét makktermő bükk és tölgy alkotja. A tüzelőt és a jobbágyok házi használatára való fát leszámítva, lenne itt épületfa és szerszámfa is, de mindeddig nem volt ezekből értékesítés vagy haszon. Mivel ritkán van makktermés, azért az ebből származó hasznot nem lehet pontosan megállapítani. Malom: két pataki malom van e birtok területén, melyeknek a tulajdonosai a fent jelzett évi bért fizetik. Az őszi és tavaszi időszakot leszámítva nincs őrlésre elegendő vizük. Ha nagyobb szárazság jön közbe, semmi vizük sincs.