Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

Hegyeik kövesek és sziklásak ugyan, de az uraságnak nincs belőlük haszna, kivéve a meszet, amit többször idegenek kérésére égetnek és 5 köb (cubulus) után 40 dénárt fizetnek az uradalomnak. Sziget nincs. Puszta: Kövesd. A fenti birtok jobbágyai mint tartozékot bírják. Rendes Iólépésben mérve, már amennyire ezt a járási nehézségektől meg lehetett tenni, hossza 1 óra és 5 perc, szélessége 30 perc. Ha a réteket és szőlőket leszámítjuk a község adataiból, csupa hegyből és erdőből áll a puszta. Földművelésre és szénakaszálásra teljesen alkalmatlan. Az erdőben van bükk, tölgy, hárs és gyertyánfa. Az erdő túlnyomó részét a makktermő bükk és tölgy képezi. Bár bőven van épület- és szerszámfa, mostanáig nem volt itt eladás vagy haszon. A makktermésből származó haszon bizonytalan, azért nem is lehetett részletesen kimutatni. MÁZA — székesegyházi és szemináriumi birtok 1733. szeptember 7. PPL 23/733. Nro 4. pg 36-37. Jb 15; Igá 17+8; Sz 242 + 562 (804). Rét 74(+124) + 72 (270). Sző 70( + 48)+29 (147) Ár 50'69; Mm 4; Mc I'10; Mh0'80; Mk 1'51. A jobbágyok két jövevényt kivéve mind örökösek és örökletesek. Régóta lakott hely. A terület: a jelenleg lakott résztől Ny-ra hegyes, dombos, ez alatt azonban, K felé sík, bár itt is vannak csalitos, ligetes részek füzekkel. Hossza rendes lóléptékkel mérve 1 óra és 30 perc, szélessége 35 perc. A termények értékesítése csekély. Az uraság évenkint kb. 38 urna bort mér ki. Szántóföldjei, melyek a jobbágyok közt két forgóra vannak felosztva, egy p. m. után általában 2—3 p. mérőt teremnek ősziekből, és 3—4 p. mérőt tavasziakból. A lakosság jelenlegi létszámához viszonyítva sok a föld, úgyhogy a földet tekintve még 18 jobbágynak jutna itt hely, de a ténylegesen kezük közt lévő réteket tekintve csak háromnak. A szomszédos Császta birtok jobbágyai azonban, akik ugyanehhez az urasághoz tartoznak, nemtudni, hogy zálogként vagy valami más címen-e, 124 rétet tartanak birtokukban; így rét tekintetében is elhelyezhető lenne a 18 jobbágy. A szántókból különben nincs elhagyatott rész, sem árvíz nem fenyegeti őket. Legelő a parlagföldek, a lekaszált rétek és az erdők között van. Barmaiknak elég. Rétjükön jó széna terem, s mint mondtuk, sok is a rét a lakosság jelen létszámához képest. A jelenleg használt területet tekintve csak 3 jobbágy helyezhető itt el, de ha a szomszédos és ugyanazon urasághoz tartozó Császtától a — nem tudni mi címen — bírt 124 kaszálót visszaszerzik, akkor még 18 jobbágy tud itt megélni. A császtaiak kezén lévő 124 kaszálón kívül más rét nincs elidegenítve. Jó lehetőség illetve terület van még 10 kaszásnak a letisztítására. Egyébként áradási veszélynek nincsenek kitéve. A szőlőkben kapásonkint átlag 4—5 urna bor terem. Urnáját 1 forintért is el lehet adni. Kevés az új ültetésű szőlő, többnyire régiek. Nagyobbrészt vörös bor terem, kevés a fehér. A császtaiaknak van itt az uraság engedélyével 48 kapás szőlőjük. Van még 38 kapás beültetésére alkalmas hely. Az erdő a hegyek és völgyek közt szétszórtan terül el. Hossza 45 perces, szélessége 30 perces. Van tölgy, bükk, gyertyán, hárs és platánfa, az erdő nagyobb részét azonban egyenlő arányban a tölgy és a makktermő bükk foglalja el. Innét kapják a jobbágyok a tűzifát. Van épület- és szerszámfa is, de mivel eleddig nem értékesítették, nem is volt az uraságnak haszna belőle. A makkoltatás állandó hasznát nem lehet lerögzíteni, mivel nincs minden évben makktermés. Hegyei kövesek, sziklásak. Jelenleg azonban nincs ezekből a kövekből és sziklákból semmi haszon. Malom kettő van a birtokon. Ősszel és tavasszal őrölnek, mikor van elegendő vizük. Nagyobb szárazság idején azonban úgy elapad a víz, hogy medre teljesen kiszárad. Sziget, puszta nincs. CSÁSZTA — székesegyházi és szemináriumi birtok 1733. szeptember 8. PPL 23/733. Nr 4. pg 38-39. Jb 17+1; Igá 23 + 16. Sz 202 + 180 (382); Rét 62 + 18 (80); Sző 51 ( + 5) +37 (93). Ár 76; Mm 2; Mc 2'20; Mh 0'50; Mk 2'92. A jobbágyok örökösek és örökletesek. Régóta lakott hely. A terület a most lakott résztől felfelé hegyes-völgyes. D felé sík. Hossza rendes lóléptékkel 1 óra 15 perc, szélessége 25 perc. Az értékesítési lehetőség csekély, de az uraság évente átlag 49 urna bort mér ki. A szántóföldek a jobbágyok közt két részben vannak felosztva. 1 p. m. után 2—3 p. m. őszi és 3—4 p. m. tavaszi terem. A föld nem elég a mostani lakosságnak, annyira, hogy föld tekintetében