Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Füzes Miklós: Adatok Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből

deleteket hozhattak, amelyek a magyar közoktatásügynek a szégyenfoltja voltak." Indítványozta, hogy a Nemzeti Bizottság javasolja a kultuszminisztériumnak egy egyetemes, egységes közoktatási törvényjavaslat megszerkesztését. A Nemzeti Bizottság az indítványt egyhangúlag elfogadta.

33 Az átiratra

34 a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium közölte, hogy az egységes köznevelési törvény előkészületben van. Az elmúlt egy év alatt rendeleti formában már több lényeges reform megvalósult. A legközelebbi jövőben kerül nyilvánosságra az általános iskolák tanterve. Hamarosan követik ezt a középiskolák, majd a főiskolák és egyetemek rendeletben foglalt reformjai. Az egységes köznevelési törvény megfogalmazása, végleges formában történő rögzítése, ezeknek a rendeleteknek a kiadása után, a gyakorlat és a tapasztalat, valamint a közvélemény alapján történik.

35 A Nemzeti Bizottság kifogásolta a közoktatás, ezen belül a középfokú oktatás egyoldalúságát is. Elfogadhatatlannak tartották a gimnáziumok túlsúlyát, illetőleg a szakközépiskolai rendszer hiányát.

36 Vitát legfeljebb csak azváltott ki, hogy elegendő-e a mezőgazdasági szakközépiskolák megszervezése, vagy szükséges egyéb területen is ezt az iskolai formát létrehozni. e) A mezőgazdasági szakközépiskolák megszervezése

37 1945. március 15-én megjelent az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. évi 600 M. E. számú rendelete a nagybirtok megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról. A rendelet 1. §-a szerint a jogalkotó célja többek között, a parasztság szellemi felemelkedésének elősegítése. A megvalósítás útja azonban még nem volt világos, bár a rendelet 16—17. §-aiból következik, hogy juttatás céljára nem vehető igénybe a gazdasági szakoktatás gyakorlóteréül szolgáló különálló birtoktest. Az oktatómunka egyik feltétele a tangazdaságok kialakításának lehetősége megvalósult. A kulturális célra rendelt különbirtok közérdekűségét háromtagú bizottság hivatott elbírálni, amely a Földművelésügyi Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium és a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium kiküldöttjéből állt. A rendelkezés végrehajtására köteles szervet később, június 4-én jelölték ki. A földművelésügyi miniszter 1945. évi 5600. F. M. számú végrehajtási rendeletének 10. §-a szerint az Országos Földbirtokrendező Tanács köteles gondoskodni arról, ahol szakoktatás céljára szolgáló ingatlan nincs, vagy a meglévő terület kevés, hogy ott erre a célra megfelelő ingatlant tartsanak fenn. A mezőgazdasági szakképzésben érdekeltek között a rendelet élénk érdeklődést váltott ki és néhány héttel a kihirdetését követően megoldási javaslatokat terjesztettek elő. A javaslatok, a tangazdaságok kialakításának tudatában, iskolareformot tartalmaztak. Rámutattak arra, hogy a magyar közoktatás rossz irányban fejlődött. Elsősorban szakiskolákra van szükség, Magyarország agrárvoltára tekintettel, mezőgazdasági szakiskolára. A Nemzeti Bizottság 1945. április 6-án tartott ülésén tulajdonképpen egy hosszú évekig visszafojtott energia kitörés történhetett, amikor bejelentették, hogy a vármegyei földbirtokrendező tanács bizonyos területeket már ki is jelölt tangazdaságok céljára. Az előterjesztő Független Kisgazdapárti küldött, Szécsey Béla kérte a bizottságot, járuljon hozzá, hogy Pécsett mezőgazdasági középiskola, illetőleg mezőgazdasági ipari középiskola, felső vincellér és szőlészeti iskola, továbbá kertészeti közép- és gazdasszonyképző iskola, a járási székhelyeken pedig mezőgazdasági szakiskola létesüljön. Ja-