Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Füzes Miklós: Adatok Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből

vasolta, hogy a bizottság utasítsa a polgármestert, illetve a megye területére vonatkozóan az alispánt az iskolák megszervezésére, illetőleg a megszervezés kezdeményezésére. Dr. Schüller Zoltán bizottsági tag, a Szociáldemokrata Párt küldötte nem tartotta helyesnek, hogy Magyarország csak gabonatermelésre rendezkedjen be, ezért nem tartotta szükségesnek azt sem, hogy minden járásban létesüljön mezőgazdasági szakiskola. A Független Kisgazdapárt küldötte, Czirják, létfontosságúnak minősítette ezt a kérdést. A tangazdaságok kijelölésére konkrét javaslatokat tett. A szőlészeti iskola céljára a püspök szentmiklósi és a káptalan máriai szőlőjét javasolta igénybe venni. Pécsváradon a mezőgazdasági iskola céljára egy 20 kh-s gyümölcsöst tartott alkalmasnak. Kérte a bizottságot, hogy a szükséges területeket már most jelölje ki. Koszér Nándor, a Független Kisgazdapárt másik küldötte bejelentette, hogy a vármegyei földbirtokrendező tanács a szükséges intézkedéseket már megtette. Minden járásban van erre alkalmas birtok.

38 A bizottság az előterjesztésnek megfelelően átírt az említett törvényhatóságoknak, „felhívta" őket, hogy az iskolák megszervezésére a szükséges intézkedéseket tegyék meg.

39 Pécs thj. város tanácsa a bizottság utasítását az 1300/1945. M. E. számú rendelkezésre hivatkozva — a bizottság hatósági jogosultságának hiányában — visszautasította. Az ügyet azonban nem vetette el. Úgy döntött, hogy a város saját elgondolása és költségvetési előirányzata szerint, a lehetőség keretein belül szabadon intézkedik.

40 Az alispán a Nemzeti Bizottság rendelkezését végrehajtotta. A földművelésügyi miniszternek előterjesztést tett a megye egész területére, így Pécsre vonatkozóan is. Javaslata átgondolt, szakszerű és teljesen konkrét. A Pécsett szervezendő iskolákon kívül Mohácson, Siklóson és Szentlőrincen a téli gazdasági iskolának szakközépiskolává történő átszervezését, Sellyén a Draskovich-kastélyban téli gazdasági iskola szervezését javasolta.

41 Javaslatáról a bizottságot visszaértesítette. A Nemzeti Bizottság az ügyet nem tartotta lezártnak. További intézkedéseket tett. Megkereste a földművelésügyi minisztert és a kultuszminisztert, és kérte őket is a szükséges intézkedés megtételére.

42 A kultuszminiszter az ügyben nem volt illetékes, mert a mezőgazdasági szakképzés a földművelésügyi tárcához tartozott. A földművelésügyi miniszter a Nemzeti Bizottsággal történő tárgyalás lefolytatására Várhegyi Józsefet, a szentlőrinci téli gazdasági iskola igazgatóját bízta meg, jelentéstételi kötelezettséggel.

43 A bizottság az elnökének adott felhatalmazást arra, hogy a miniszteri kiküldöttel az iskolák típusainak kérdésében részletes tárgyalást folytasson.

44 A Nemzeti Bizottság intézkedése nemcsak helyi jelentőségű. Országos színvonalon és méretekben gondolkodtak és döntöttek. Döntésük helyességét a Földművelésügyi miniszter visszajelzése is igazolta. A baranyai tapasztalatokat az országos gyakorlat kialakításánál is figyelembe vették. Ez a véleménye tükröződik az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz írt átiratában is, mely tulajdonképpen a baranyai előterjesztéssel egyezik. Az OFT a földreformról szóló rendeleteken túlmenően súlyt helyezett arra, hogy minden vármegyei székhelyen egy középfokú és minden járási székhelyen legalább egy alsófokú mezőgazdasági szakoktatási intézmény létesüljön.

45 A bizottság figyelemmel kísérte a továbbiak során a megvalósulás valamenynyi mozzanatát, a tangazdaságok kijelölését, az iskolatípusok kialakítását és az elhelyezési problémákat. A tangazdaságok területére a Földművelésügyi Minisztérium az OFT-nek a következő javaslatot küldte: Mohácson a meglévő téli gazdasági iskola részére kb. 50 kh-t gazdasági épülettel. Sik-