Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Füzes Miklós: Adatok Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből

b) A tankerületek területi beosztása A Vallás és Közoktatásügyi Miniszter 1945. január 19-én kelt 1945. évi 56 000 V. K. M. számú rendeletének 1. §-a a tankerületek területi beosztását az 1935. évi VI. tc. 1. §-a szerint állította vissza. A trianoni határon belül a beosztás nem változott. A tankerületek beosztását kifogásolta — a rendeletre való hivatkozás nélkül — Szécsey Béla — aki pedagógus volt — a Nemzeti Bizottság 7945. június 20-án tartott ülésén.

29 Lehetetlennek tartotta, hogy továbbra is a székesfehérvári tankerülethez tartozzék Tolna vármegye és a pécsihez Bácska. Okként hozta fel a földrajzi és a szociális viszonyokat. Nem tartotta megengedhetőnek, hogy a pécsi tankerület tisztviselői Tolna megyén (idegen tankerület területén) keresztül járjanak Bajára, Bácsalmásra. A Nemzeti Bizottság elhatározta, hogy felterjesztéssel él a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterhez a székesfehérvári tankerület beosztásának megváltoztatása érdekében. A levelezés eredménye nem ismert. A tankerületek beosztása fennállásukig nem változott. c) Parasztkollégium felállítása a felnőtt parasztság továbbképzésére Dr. Fábián István a Nemzeti Parasztpárt nevében, a Nemzeti Bizottság 7946. március 14-én tartott ülésén örömmel nyugtázta a kormány oktatási tevékenységét, de egyoldalúnak tartotta, mert a parasztság iskoláztatását szerinte nem ölelte fel. Falu és város távolságából adódó nehézségekbe nem nyugodott bele, kérte, hogy a bizottság írjon a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumnak és fejtse ki, hogy örömmel üdvözli a dolgozók iskolájának felállítását, de tegyék lehetővé a felnőtt paraszt lakosság oktatását is, valamint a vidéki szegényparaszt gyerekek városba történő kollégiumi elhelyezését. Állítsanak fel parasztkollégiumot. A javaslatot a Nemzeti Bizottság elfogadta.

30 Feliratban kérte a kollégium felállítását,

31 ugyanakkor átírt a többi Nemzeti Bizottsághoz hasonló tárgyú felterjesztés küldése céljából. A feliratban a dolgozók iskolájával egyenértékű iskolák létesítését és a megyei székhelyeken a paraszti tömegek részére kollégium felállítását kérték. Sajnálatos ténynek tartották, hogy az egyoldalú kultúrpolitika nem tette lehetővé eddig a vidéken élő lakosság szellemi továbbképzését. A felterjesztés másolatát megküldték az Országos Nemzeti Bizottságnak is azért, hogy az ügyben hasonló álláspontot fogadjon el. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium válaszában közölte, hogy a 11 130/1945. M. E. számú rendelet alapján létesített dolgozók iskolái a parasztság igényét kielégíthetik. A 19 120/1946. VKM számú végrehajtási utasítás különösen két megoldási módot ajánl: 1.) Az anyaiskolák partikulaként létesítsenek dolgozók iskoláját a kisebb helyeken, meghívott helybeli vagy odatelepített tanárokkal. A tanítási rendet a téli munkaszünetre javasolja koncentrálni úgy, hogy a dologidőben csak vasárnapiiskola-rendszerű korrepetálás folyjon. 2.) Á nagyobb iskolák székhelyén munkalehetőség biztosításával, internátusi ellátással kollégiumszerű nevelés történjen. Felhívta a VKM a figyelmet arra a kívánalomra, hogy a szakminisztériumok is létesítsenek hasonló iskolákat, így a parasztság részére megnyílik a megfelelő képzési forma.

32 d) Az egyetemes és egységes közoktatási törvény szerkesztésére javaslat A Nemzeti Bizottság 7946. május 29-én tartott ülésén kijelentette a soros elnök, hogy ,,a magyar közoktatásügy éveken át a kísérleti nyúl szerepét töltötte be. így fordulhatott elő, hogy Hóman és más miniszterek olyan ren-