Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Füzes Miklós: Adatok Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből

nak kérdése, de azt a következő ülésre halasztották. A következő ülésen ez az ügy azonban nem került tárgyalásra. Az lehetett az oka, hogy addigra az iskolák zöme megkezdte működését. Iskolamegnyitási kérdéssel legközelebb 1944. december 23-án foglalkozott a Városi Intéző Bizottság. 17 Klotz Alajos kérte, hogy az Istenkúti Elemi Iskolát, tekintve, hogy az teljesen használható állapotban van, nyissák meg. Ugyan­ezen az ülésen jelentették be, hogy a gyermekmenhely megkezdte működé­sét és egyúttal a tartásdíjak fizetésére 100 000,— P támogatást kért. A pedagógusok bérezésével már az 7945. január 19-én tartott ülésén fog­lalkozott a Nemzeti Bizottság. 18 A Független Kisgazda Párt által delegált bizottsági tag szerint éppen olyan jogállású tisztviselők, mint akik a városnál dolgoznak, kérte fizetésük és pótdíjaik megállapítását. A bizottság a kérel­met pártfogolta és a polgármesterhez továbbította. Az iskolák elhelyezésének nehézségét tükrözi a Nemzeti Bizottság 1945. február 6-án hozott döntése. 19 Engedélyezte ugyanis az állami elemi iskola magánházban történő elhelyezését, egyúttal köszönetet mondott a háztulaj­donosoknak az épület díjtalan felajánlásáért. Az 7945. mácius 2-án tartott ülésen panaszolta Szécsey Béla bizottsági tag, hogy a diákokat is elviszik közmunkára. 20 Kérte a rendőrfőkapitányt olyan rendelkezés kiadására, ami ezt megakadályozza. Dr. Schuller Zoltán bizottsági tag, a Szociáldemokrata Párt küldötte be­jelentette, hogy a diákokat közmunkára soha nem vették igénybe. A tény az, hogy a VII—VIII. osztályos diákok az iskolától távolmaradnak, feketéznek, ki­használják a zavargásokat és 2—3 napi hiányzásokat igazolnak. Reinold Antal bizottsági tag, a Szabad Szakszervezetek küldötte javaslatá­ra írtak a Tankerületi Főigazgatónak, kérve, hogyha mégis sor kerülne köz­munkára való idézésre, akkor az idézéseket szedjék össze és küldjék meg a közmunkahivatal vezetőjének. Az 7945. április 12-én tartott ülésen Izsáki bizottsági tag kérte a Nemzeti Bizottságot, hogy utasítsa a polgármestert a gyermekjátszóterek rendbeho­zatalára. 21 Javasolta, hogy a Nemzeti Bizottság a gyermekjátszóteret adja a demokratikus nők szövetségének a kezelésébe. A Nemzeti Bizottság utasítot­ta a polgármestert, hogy a gyermekjátszóteret hozassa rendbe. Javasolta azt is, hogy lépjen érintkezésbe a pedagógusok szabad szakszervezetével és a kérdést együttesen oldják meg. A Nemzeti Bizottság 7945. május 12-én még mindig foglalkozott iskola­elhelyezési kérdéssel. 22 Megkereste Pécs város Polgármesterét, hogy gon­gondoskodjék valamelyik pécsi iskolának szükséglakás céljára történő be­rendezéséről. Bérezési kérdések váltották ki az Erzsébet Tudomány Egyetem belső hely­zetének megvizsgálását. A bizottság 7945. május 24-én tartott ülésén Án­gyán professzor beszámolt erről és az ú. n. ,,kiskasszák" kérdéséről. A „kis­kassza" tulajdonképpen költségvetésen kívüli gazdálkodásra adott lehető­séget. Ángyán professzor szerint ez az egyetemi klinikákon korábban is léte­zett, tehát nem az új helyzet teremtette, Arra hivatkozott, hogy az állam csak minimális mértékben járult hozzá az egyetem kiadásainak fedezeté­hez. Különösen a tudományos kutatások céljára volt szükség külön fedezet biztosítására. A „kiskasszákból" fedezték a számtalan díjtalan orvosgyakor­nok és kisfizetésű ideiglenes alkalmazott bérét, a díjtalan gyakornokok is innen kaptak anyagi támogatást. A belklinikán 1943. évben 168 000,-P folyt be a „kiskasszába" és 128 000,- P-t fizettek innen ki!

Next

/
Thumbnails
Contents