Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Füzes Miklós: Adatok Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből

Bobánovits Jenő bizottsági tag, a szabad szakszervezetek küldötte megállapítása szerint az egész egyetem felépítése antiszociális. Az ápolási díjak olyan alacsonyak — napi 7 P - hogy ebből rendes bérezést, műszerellátást elvárni nem lehet. Az egyetem által kiadott számlákon nincs elkülönítve a kiskasszát megillető rész. Ez teljesen önkényes belső elhatározás kérdése volt. Foglalkoztak a ,,kiskassza" megszüntetésének lehetőségével, de átmenetileg kompromisszumra jutottak. A Nemzeti Bizottság úgy határozott, hogy a Pécsi Erzsébet Tudomány Egyetem szegődményes és ideiglenes alkalmazottainak június havi bérét a korábbi hónapokhoz hasonlóan köteles fizetni. Dr. Hajdú Gyula, az MKP küldötte a Nemzeti Bizottság 1946. február 21-én tartott ülésén indítványozta, hogy a falusi lelkészek és tanítók részére tartsanak tanfolyamot,

23 melyet a Nemzeti Bizottság rendezésében a pártok előadói tartanák. A tanfolyamok megrendezésére külön albizottság kiküldését javasolta. Indoklásában említette, hogy a demokrácia kérdésében aggályos a falusi vezetők magatartása, mert annak lényegét nem értették meg. A Nemzeti Bizottság a javaslatot elfogadta. Az albizottság tagjául Szécsey Bélát, dr Hajdú Gyulát, Kübler Jenőt, dr. Ormos Györgyöt, dr. Fábián Istvánt és Vörös Istvánt jelölte. Az albizottság 1946. február 3-án tartott ülésén dr. Hajdú Gyula részletesebben is kifejtette elképzelését.

24 Javasolta, hogy a tanfolyamok megszervezésénél a politikai, gazdasági és a szociális nehézségeket is vegyék figyelembe. Szükségesnek tartotta, hogy a tagok maguk is dolgozzanak ki külön munkaprogramot. A hatóságoktól, egyházaktól szerezzenek be információt. Az elvégzendő munkát maguk között megosztották: 1. dr. Fábián István eljár Pécs város és Baranya vármegye Tanfelügyelőségénél az engedély megszerzése miatt. 2. Vörös István a református egyház hozzájárulását, 3. Szécsey Béla a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium és az evangélikus egyház hozzájárulását kéri. 4. Virág Ferenc pécsi püspököt Perr Viktor keresi fel. Érdemes megfigyelni, hogy a Nemzeti Bizottság ekkor már nem államhatalmi és nem államigazgatási szerv. Megfelelő kooperáció után vállal operatív tevékenységet. Nagy vonalakban megállapították az előadások témáját is: 1. Mi a demokrácia? (Az államformákról általában) 2. Magyarország gazdasági struktúrája a múltban és a jelenben. 3. Földreform. 4. A magyar demokrácia viszonya az egyházhoz és a magántulajdonhoz. 5. Nemzetiségi kérdés. 6. Külpolitikai tájékoztató. 7. A demokrácia kultúrpolitikája. 8. Szövetkezeti kérdés. (Ipar és kereskedelem)