Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Füzes Miklós: Adatok Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből

szerv működik."

11 A szabályzat jelentőségét növeli, hogy a Tolna megyei és a Somogy megyei Nemzeti Bizottság is példaként felhasználta.

12 A törvényhatóságokhoz fűződő kapcsolata fokozatosan átalakult. Kezdetben a törvényhatóságokat utasította, azok végrehajtó szerepkört töltöttek be. A hatáskörök rendezése után ellentmondásba kerültek, de a Nemzeti Bizottság határozatát többségében végrehajtatta. A későbbiek során a Nemzeti Bizottságnak csak a koordináló feladata maradt meg. Gyakorlati tevékenysége is megszűnt. A létrejöttét követő első időszakban a Nemzeti Bizottság az élet szinte valamennyi kérdésével foglalkozott. A legégetőbbek a közellátás, közbiztonság, a termelés beindítása, a lakáshelyzet volt, de csakhamar a közoktatás kérdése is előtérbe került. Érdekes, hogy a közművelődés csak szórványosan fordult elő. A Nemzeti Bizottság működésének végén a nemzeti történelmi napok ünneplését szervező tevékenység vált a napirendek jelentős részévé. A tárgyalt ügyek sokrétűsége ugyanakkor jelentősen csökkent. A Nemzeti Bizottságok határozatait a szakirodalom általában elismeri, de megállapítja, hogy azok nagy részét nem hajtották végre.

13 Munkájukat ettől függetlenül, feltétlen pozitíven kell értékelnünk: egészükben olyan szervezetet alkottak, amely a forradalmi átalakulás ügyét szolgálta, amely az új állam forradalmi fejlődésének alapvető bázisát képezte.

14 Mindezek a megállapítások vonatkoznak az általunk tárgyalt Nemzeti Bizottságra is, azzal a kigészítéssel, hogy számos elképzelése napjainkban valósul meg. Nem az elképzelésben, nem a tervben volt sokszor a hiba, hanem az adott lehetőségben. Az elmúlt években összegyűjtötte a levéltár a Nemzeti Bizottság elveszettnek hitt, 1944—48 között keletkezett jegyzőkönyveit. Ezek áttekintése után a kultúrpolitikai jellegű működésére vonatkozó adatokat kívánjuk bemutatni, mivel az irodalom ennek a kérdésnek kevés helyet szabott. Dolgozatunk feladata, hogy a kulturális tevékenységet szabályozó határozatokat, a megvalósítás módját, a jelentkező nehézségeket bemutassa. Teszszük ezt annak ellenére, hogy nem egyforma jelentőségű feladatokat tárgyaltak és ezek közül is voltak egyszer és többször visszatérő ügyek, amelyek szerkesztési nehézséget okoztak. Igyekeztünk elhatárolni az operatív és elvi jelentőségű döntéseket, bár ezek a korban gyakran egybefolytak. Az egyes határozatok fontosságát részletesebb tárgyalással méltatjuk. II. A közoktatást szabályozó döntések 1. Gyakorlati intézkedések A Városi Pártközi Bizottság 1944. december 13-án foglalkozott a napközi otthonok megnyitásával.

15 Az ügyet sürgette a szülőknek a közmunkáknál való elfoglaltsága, a gyermekek emiatt felügyelet nélkül maradtak. Az értekezlet megbízta a polgármestert a sürgős végrehajtására. A polgármester bejelentette, hogy Lasztity Szvetozár szerb pópa horvátszerb nyelvtanfolyam céljára kérte a városi fiúiskola egyik tantermét. A bizottság a tanfolyam megtartását nem kifogásolta, de annak megszervezését, a szovjet parancsnokság engedélyének megszerzését a kérelmezőre bízta.

16 Ugyanennek az ülésnek a napirendjén szerepelt az iskolák megnyitásá-