Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Füzes Miklós: Adatok Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből

Adatok Baranya vármegye és Pécs siab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből FÜZES MIKLÖS A Nemzeti Bizottságról általában A Szegeden, 1944. december 3-án megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programnyilatkozatának helyi megvalósulását jelentette Baranya vármegye és Pécs város Nemzeti Bizottságának a létrehozása. Pécs felszabadulását, 1944. november 29-ét követően újjá alakultak (megalakultak) a demokratikus pártok helyi szervei, melyek küldötteiből intézőbizottságot hoztak létre. Az intézőbizottság eljárt a törvényhatóságok területi szerveinek hatáskörében.

1 Létrejöttének pontos idejét megállapítani nem sikerült. Ismerjük azonban a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete megalakulásának és a Nemzeti Bizottság feltehetően a második ülésének idejét. Létrejötte ennek megfelelően 1944. december 4.

2 és december 11.

3 között történhetett. Elnevezése nem volt egységes. 1944. december 11-én a ..Kommunista, szociáldemokrata és kisgazdapárt küldötteinek és a városi hatóságok képviselőinek ülése" néven,

4 december 13-án ,,pártközi bizottság" néven,

5 majd december 23-án „város; intézőbizottság" néven

6 működött. Nemzeti Bizottság elnevezéssel először az 1945. január 8-i ülésen szerepelt.

7 Utolsó ismert ülése 1948. március 9-én volt.

8 Ekkor azonban nem a megszűnésről tárgyaltak. Az Országos Nemzeti Bizottság megszűnést kimondó határozatáig — 1949. januárig — működése csak formális lehetett a fenti időpontot követően.

9 Érdekes a Nemzeti Bizottság és a megfelelő szintű törvényhatóságok kapcsolata. A Nemzeti Bizottság a törvényhatóságok jogkörét teljes egészében nem gyakorolta. Azok folyamatos működése nem szűnt meg, bár újraválasztásukra természetesen sor került. A törvényhatóságok vezetői, megbízottai a Nemzeti Bizottság ülésein részt vettek. Jellemző a Nemzeti Bizottság tevékenységére, hogy a kezdeti időszakban számos esetben gyakorlati teendőt végzett. Ez a tevékenysége a törvényhatóságok újjáalakítását, illetőleg a Nemzeti Bizottságoknak a közigazgatási szervezetből történő kiválását kimondó 14/1945. M. E. számú határozat kihirdetését követően is fennállott. Magyarázatot erre a központi szervekkel való kapcsolat hiánya és a törvényhatóságok számos esetben tapasztalható nehézkes intézkedése ad. A Nemzeti Bizottság szervezeti felépítését, működési és ügyrendjét az 1945. február 27-i ülésen fogadták el.

10 E szerint „pártszempontokon felül emelkedve, egységes politikai front kialakítására törekedve, mint politikai