Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona — bányász felkelés történetéhez

kilométerre volt a szülőföldjük és a háború befejezésétől nemcsak a békét várták, hanem a nemzetiségi elnyomás alóli felszabadulásukat, és a Szerbiához való csatlakozásukat, a Délszlávok (!) jövendő közös államát..." (70. oldal 2. bekezdés. — A fordításért dr. Nagy Lajosnak mondok köszönetet.) Nincs a felkelésnek egyetlen momentuma sem, amely a forradalmár katonák ilyen szellemű megmozdulására, deklarációjára, kijelentésére utalhatna. Spekulatív úton, eleve rossz kiindulással jutnak idáig a szerzők. Mivel az újvidéki gyalogezred pécsi pótzászlóaljáról van szó, nem ismerve az ezred nemzetiségi struktúráját, azt egy tiszta szerb legénységből álló ezrednek gondolják. Némely szerző a korabeli dokumentumok hatása alapján a katonafelkelést el sem tudja képzelni másképpen, mint nacionalista ideológiával fűtött katonák antimilitarista akcióját. ! Sallai Károly, Radojev Dusán, Papp György, Jakobovics József, Bulity Milovan, Fejes Péter, Zatyko János, Homoki István, Vlaovics Bogdán, Nikolics Mita, Krucsár István, Nadrionszky István, Nikolics Per, Dukai Béla, Held János, Nagy István, Kovács Péter, Szeifert József, Harich Péter, Antal Miksa, Illés Vladimir, Mil la Flórián, Kupinics Stefan, Fáber János, Gavarcsin Cséda, Kerovcsin Milutin, Fáber Jakab, Jovanovics Péter, Vaszlavin János, Milutinov Márkó, Hlarinka Franz, Oppermann Ádám, Szalontai Mihály, Sulyák József, Netzkov Radivoj, Strausz József, Lohner Márton, Farkas János, Prohlanov Fodor, Dabanovácky Dusán, Matrovich Pávo, Radonich Gyura, Salos Tovo, Teisz Ádám, Gombár János, Rusz Márton, Orabcsenyák Stefan, Dajics István, Schik Mihály, Herberger Jakab, Göttlinger Antal, Herszberger Jakab, Thoman János, Foris Lázár, Filipsz Jákob, Bakos Imre, Grabovác Risztó, Kalányos György, Visnyicam Dusán, Zajac Mihály, Verner Gyula, Colin Monosila, Uhlarik Ferenc, Stevic Zsivan, Zaporac Nasto, Maricse Milan, Mulin Djoko, Tankosic Lázo. 4 A kórházban ápolt 104 19. gyalogezredbeli katonából 43 szerb, 61 magyar, ruszin, német, szlovák nemzetiségű. 5 Farkas Márton: i. m. 141—142. p. 0 B. m. L. Pécsi Tvszk. 3620/1924. 7 Dr. Siska Valér visszaemlékezése. B. m. L. Kézirattár. 8 Lásd a 13. számú dokumentumot. Továbbá Farkas Márton i. m. 141—142. p. Kun József i. m. 125—127. p. 9 B. m. L. Pécsi Tvszk. ir. 3629/1924. 10 B. m. L. Pécs v. rkp. ir. 3485/1918. 11 Lásd a 7. számú dokumentumot. 12 Lásd a 7. számú dokumentumot. 13 A legjelentősebb cikkek, amelyek a felkelés politikai és ideológiai alapját, téves adatközlés miatt, rosszul ítélték meg, de a katonai eseményeket helyesen értelmezték, a következők: Farkas Márton: A katonai felkelés Pécsett, 1918 májusában. Dunántúli Napló. 1968. május 3., 16., 18. Kéri Tamás: A pécsi lázadás. Dunántúli Napló, 1968. május 19. (Bukovszky Lajos visszaemlékezésére támaszkodva több értékes kiegészítést tesz. Abban viszont nagyot téved, hogy 1923-ban !! Hajdú Gyula védi őket. Hajdú ekkor emigrációban volt. 1923-ban még nem indult meg a per.) — Vörös Pünkösd hétfőjén. Dunántúli Napló. 1961. május 21. (Mahó Lajos visszaemlékezéseit tartalmazza a cikk. Ellenőrizhető értékes adatokkal. Géppuskás szakasznál szolgált. Szerinte a felkelés előtt egy nappal már titkos értesítést kaptak a felkelés indulásáról.) ,,A 6-osok". Dunántúli Napló, 1961. május 21. (A felkelők oldalán esett el Wirt Károly fémipari iskola tanulója.) — Szita László: Az 1918. május 20-i pécsi katonai felkelés. Dunántúli Napló, 1977. május 18. A korábbi munkák fő hibáját a tettyei ünnepségről sajnos magam is elkövettem. Azóta végzett kutatásom derítette ki a tény tarthatatlanságát. Mint korábban kifejtettem, az esemény egy évvel korábban történt, továbbá a legénység nemzetiségi összetétele sem szolgáltatott alapot hasonló események igazolására. 14 Téved Ónodi Kovách Ágoston 6. gyalogezredbeli katonával készített visszaemlékezés szerkesztője, amikor a Magyar Nemzet 1968. június 1-i: ,,50 éve történt Pécsett" című cikkben arról ír, hogy a Szigeti út melletti barakktáborban robbant ki a lázadás. 1;) Erre vonatkozóan lásd az 5 számú dokumentumot. Idézi Kun József i. m.-ben. 121 — 127. p. 16 Erre vonatkozóan lásd az 56. számú dokumentumot. 17 Farkas Márton: Katonai összeomlás és forradalom 1918-ban. Bp. AK. 1969. 142. p. 18 A pécsi 52. gyalogezred iratai. B. m. L. Gyűjtemény.