Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona — bányász felkelés történetéhez

korú megnyilatkozások is úgy állították be, mintha a 19. „magyar" gyalogezred törte volna meg a ,,6-os csuesek" (így nevezték a városban is a pótzászlóalj szerb-horvát legénységét, természetesen lebecsülő módon) felkelését. Valójában a 19. gyalogezred pécsi pótzászlóalja hasonlóan a 6. gyalogezred pécsi pótzászlóaljához, vegyes nemzetiségű összetételű volt.

4 A vegyes nemzetiségi összetételű felkelők politikai célokért indultak harcba. Az ellenerő kivezénylése előtt a tüntető katonák vörös kendőkkel, szuronyra tűzött vörös ruhadarabokkal tüntettek. Jelszavaik a háború ellen, a békéért és a forradalomért hangzottak fel a pécsi utcákon. Ehhez fűztek szociális követeléseket, amelyek a pillanatnyi nyomorúságos helyzetük elleni tiltakozás volt. Kenyeret, jobb ellátást és ruhát követeltek. Véleményünk szerint tehát a felkelők között a nemzetiségi ellentétnek a nyomát sem lehet kiolvasni a forrásokból. Egységesen a militarizmus ellen, forradalmi célokért indultak harcba. Szilárdan hittek abban, hogy a felkeléssel elkerülhetik a frontra küldést. A felkelők között forrásaink fényében a politikai szervezet működésére csupán halvány utalást találunk. A budapesti kerületi honvéd-ügyészség iratai elpusztultak az utolsó szálig. így soha nem válik ismertté, hogy a nyolc helyen működő rögtönítélő bíróság erre vonatkozóan mit állapíthatott meg. Az események azonban, amelyek a felkelés szintjét érték el,

5 világosan utalnak ilyen forradalmi csoport jelenlétére. Azok a vezető/f, akiknek a neve fennmaradt és életükről is egy-két fontos epizód vált ismertté, többségükben tapasztalt harcosok voltak. Megjárták az orosz frontot, ahol megismerkedtek a bolsevik ideológiával. A fegyveres felkelés taktikájáról is ismereteik voltak. Másrészük öntudatos antimilitarista volt, aki már a bevonultatás után, a háború legelején dezertált. Életük állandó üldözés közepette alakult. Berta György bányamunkás, a 19. gyalogezredben szolgált. Kétszer dezertált. Takács Mán/ás 1917 óta szökésben volt és bujdosott városról városra.

6 Vajda László egyéves önkéntes, géppuskás szakaszvezető, egyetemi hallgató. Radikális baloldali nézeteit nem titkolta a polgári életben sem.

7 Zavarko Péter szlovák őrvezető egy évet ült katonai börtönben többszöri szökés miatt. Az öt évi várfogságra ítélt Gondos Béla, a 9 évi börtönt kapott Novákovics Jenő és Bauer Károly korábban radikális szociáldemokrata munkásokként, ifjúmunkásokként voltak ismertek. Erth (Erthl) Antal, aki egy egész felkelő szakasszal védte a mai egyetemi épületeket, ugyancsak radikális szocialista munkás volt, akit az orosz forradalom szabadított ki a fogolytáborból. A titkos jelentések között gyakran felbukkan olyan megállapítás, hogy a rögtönítélő bíróság előtt sem tagadták kommunista meggyőződésüket az elfogott felkelők. ,,70 nyíltan bolseviknak vallja magát"— írta a hadügyminiszternek egyik bizalmas jelentés.

8 A felkelés egyik igen fontos mozzanata, amely egyben kiemeli az ugyanebben az időben a monarchia egy tucat helyiségében kirobbant, vagy éppen folyó katonazendülések közül a pécsit, az volt, hogy tudatosan keresett és talált kapcsolatot a munkásosztállyal.

9 Az a tény, hogy ezt nem a felkelés előtt, hanem annak deffenzív szakaszában tette, e kérdésben megmutatkozó ingadozást mutatja. Le kell itt szögeznünk azonban azt is, hogy a szociáldemokrata szervezetek helyi vezetősége határozottan elhárított minden közeledést a hadsereghez. Áprilisban tartott nagygyűlésén figyelmeztette a gyűlés rendezőit, hogy ne engedjék meg a katonák részvételét, mert ,,azok között államellenes és anarchista elemek vannak, akik szociális céljainktól messze állanak..."

10 A felkelés után a pécsi Munkás, a helyi