Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona — bányász felkelés történetéhez

pártszervezet hivatalos orgánuma ugyanezeket a gondolatokat fejtette ki. 11 A párt hivatalos állásfoglalását nem lehet lebecsülni. A munkástömegek jelentékeny része a párt befolyása alatt volt és elzárkózott a felkelés támo­gatásától. A városban nem volt tömeges csatlakozás. Ezzel szemben a bá­nyatelepen a felkelő katonaforradalmárok küldöttei nemcsak csatlakozásra bírták a bányászok jelentős csoportját, hanem közös fegyveres akciókat hajtottak végre az ott állomásozó karhatalmi egység objektumai ellen, ki­szabadítva a foglyokat. Tűzharcot vívtak az ellenerővel, egy 150—200 főnyi csoportjuk pedig fegyveresen csatlakozott a városban elkeseredett védelmi harcokra kényszerült felkelőkhöz. 12 A felkelők idővesztesége, a természetes szövetségesek akcióba léptetésére végzetesnek bizonyult mind a városban, mind a bányatelepen fellángoló küzdelemben. Ahogy múlt az idő, úgy nö­vekedett számban és tűzerőben az ellenerő. A dokumentumok, továbbá nagyszámú visszaemlékezés és a sajtóértéke­lések, valamint a publicisztikai művek 13 alapján a felkelés harci cselekmé­nyei, az események pontos menete eléggé kuszált képet mutat. Nem célunk e bevezetővel ezt részletesen fejtegetni, de azért a pontos menet vázolása feltétlenül szükségesnek mutatkozik. Â felkelés az Irányi Dániel téri barakktáborban robbant ki. Az irodalom­ban fellelhető azon vélemények, hogy a többi barakktáborban is hasonló esemény volt, valótlan. 14 A felkelők a pótzászlóalj fő elhelyezési körletét, a Frigyes laktanyát váratlan rohammal foglalták el, amely ellenállás nélkül jutott a kezükbe. Az akció előkészített tényét mutatja ez. A laktanyában tar­tózkodó néhány tiszt bizonytalan ellenállása természetes. Az a tény, hogy a csapatnál levő tisztek 99%-a nem tartózkodott a körletben, szintén az akció előre eltervezett voltát bizonyítja. A felkelés kirobbanásának két közvetlen oka: a kegyetlen bánásmód és a frontra indító parancs kihirdetése, az ün­nepnapon azzal a lehetőséggel kecsegtetett, hogy a tisztek a befolyásuk alatt levő tiszthelyetteseket és legénységet nem tudják a forradalmi cso­porttal szemben mozgósítani. Időt és lehetőséget nyertek a katonatömegek aktivizálására. Ez sikerrel járt. így kerülhetett kezükbe a Frigyes laktanya teljes muníció-készletével és a Fehérváry laktanya is. A két kaszárnya fog­dájában sínylődő dezertőrök és egyéb fenyített katonák azonnal a felkelők mellé álltak, amely közel századnyi erő mind az agitációban, mind pedig a katonai akciókban rendkívül elszánt csoportnak számított. A felkelőket a katonai vezető csoport, amely a mai Zsolnay utca 1. szám alatti épületben rendezkedett be, négy irányba indította útnak a város kulcspontjainak elfoglalására és a különböző laktanyákban elhelyezkedő pótzászlóaljak megnyerésére. Az egyes csoport a külvárosi, a kettes a fő­pályaudvar, a hármas a Szigeti külvárosban levő laktanyák, a négyes a fő­posta elfoglalására indult. A tartalékot a Budai külvárosi temető térségébe helyezték el. A felkelés végrehajtásának katonai taktikája, figyelembe véve a város adottságait kiválónak mondható. Egy raj erejű különítményt az üszögi állo­másra küldtek őrségnek, egy szakasznyi erő 2 géppuskával a siklósi külvá­ros vámháza mellé került. A vezetők pontosan felmérték, hogyan lehet a vá­rost elfoglalni és megtartani. A kérdés, mit tudtak a tervből megvalósítani, hol történtek súlyos hibák? Mindenekelőtt a tartalékképzés volt nagy hiba. A tartalék már egyben magában foglalta a védelem, a védekezés ösztönös gondolatát, lehető­ségét.

Next

/
Thumbnails
Contents