Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona — bányász felkelés történetéhez

pártszervezet hivatalos orgánuma ugyanezeket a gondolatokat fejtette ki.

11 A párt hivatalos állásfoglalását nem lehet lebecsülni. A munkástömegek jelentékeny része a párt befolyása alatt volt és elzárkózott a felkelés támogatásától. A városban nem volt tömeges csatlakozás. Ezzel szemben a bányatelepen a felkelő katonaforradalmárok küldöttei nemcsak csatlakozásra bírták a bányászok jelentős csoportját, hanem közös fegyveres akciókat hajtottak végre az ott állomásozó karhatalmi egység objektumai ellen, kiszabadítva a foglyokat. Tűzharcot vívtak az ellenerővel, egy 150—200 főnyi csoportjuk pedig fegyveresen csatlakozott a városban elkeseredett védelmi harcokra kényszerült felkelőkhöz.

12 A felkelők idővesztesége, a természetes szövetségesek akcióba léptetésére végzetesnek bizonyult mind a városban, mind a bányatelepen fellángoló küzdelemben. Ahogy múlt az idő, úgy növekedett számban és tűzerőben az ellenerő. A dokumentumok, továbbá nagyszámú visszaemlékezés és a sajtóértékelések, valamint a publicisztikai művek

13 alapján a felkelés harci cselekményei, az események pontos menete eléggé kuszált képet mutat. Nem célunk e bevezetővel ezt részletesen fejtegetni, de azért a pontos menet vázolása feltétlenül szükségesnek mutatkozik. Â felkelés az Irányi Dániel téri barakktáborban robbant ki. Az irodalomban fellelhető azon vélemények, hogy a többi barakktáborban is hasonló esemény volt, valótlan.

14 A felkelők a pótzászlóalj fő elhelyezési körletét, a Frigyes laktanyát váratlan rohammal foglalták el, amely ellenállás nélkül jutott a kezükbe. Az akció előkészített tényét mutatja ez. A laktanyában tartózkodó néhány tiszt bizonytalan ellenállása természetes. Az a tény, hogy a csapatnál levő tisztek 99%-a nem tartózkodott a körletben, szintén az akció előre eltervezett voltát bizonyítja. A felkelés kirobbanásának két közvetlen oka: a kegyetlen bánásmód és a frontra indító parancs kihirdetése, az ünnepnapon azzal a lehetőséggel kecsegtetett, hogy a tisztek a befolyásuk alatt levő tiszthelyetteseket és legénységet nem tudják a forradalmi csoporttal szemben mozgósítani. Időt és lehetőséget nyertek a katonatömegek aktivizálására. Ez sikerrel járt. így kerülhetett kezükbe a Frigyes laktanya teljes muníció-készletével és a Fehérváry laktanya is. A két kaszárnya fogdájában sínylődő dezertőrök és egyéb fenyített katonák azonnal a felkelők mellé álltak, amely közel századnyi erő mind az agitációban, mind pedig a katonai akciókban rendkívül elszánt csoportnak számított. A felkelőket a katonai vezető csoport, amely a mai Zsolnay utca 1. szám alatti épületben rendezkedett be, négy irányba indította útnak a város kulcspontjainak elfoglalására és a különböző laktanyákban elhelyezkedő pótzászlóaljak megnyerésére. Az egyes csoport a külvárosi, a kettes a főpályaudvar, a hármas a Szigeti külvárosban levő laktanyák, a négyes a főposta elfoglalására indult. A tartalékot a Budai külvárosi temető térségébe helyezték el. A felkelés végrehajtásának katonai taktikája, figyelembe véve a város adottságait kiválónak mondható. Egy raj erejű különítményt az üszögi állomásra küldtek őrségnek, egy szakasznyi erő 2 géppuskával a siklósi külváros vámháza mellé került. A vezetők pontosan felmérték, hogyan lehet a várost elfoglalni és megtartani. A kérdés, mit tudtak a tervből megvalósítani, hol történtek súlyos hibák? Mindenekelőtt a tartalékképzés volt nagy hiba. A tartalék már egyben magában foglalta a védelem, a védekezés ösztönös gondolatát, lehetőségét.