Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Madas József: Pécs belvárosának utcanevei

a Déryné utca keleti részét többször is Flórián utcának nevezték. Az elnevezés érthető, mert a Déryné utca az, akkor még névtelen, Flórián térbe torkollt, melyen ott állt évszázadok óta a város védőszentjének, szent Flóriánnak szobra, egy medencés kutat ékesítve. Hasonló kettősség mutatkozott a mai Kis-Flórián utcánál is. Már évtizedek óta volt hivatalosan Ferencz utza, amikor több ízben is a Kötő utca, Kaptza-kötő utca, Strieker gasse névalakokkal lehetett találkozni. De a Tímár uca is már évtizedek óta viselte a Paulinusok utzája elnevezést, amikor felbukkant a Schneider gasse elnevezés. Igaz, hogy amíg a Paulinusok utcája a Budai kaputól a Siklósi kapuig tartott, a Schneider gasse név csak a mai Tímár utcára vonatkozott. Érdekesség még, hogy a magyar nyelvű iratokban is Schneider alakban volt található, különbség csak ott mutatkozott, hogy a gasse, az hol gaszli, hol kaszli alakban jelentkezett. Fentiekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a népi névadás nem szűnt meg a hivatalos utcaelnevezés felléptével, hanem helyenként tovább élt. Talán még ma is. Hogy a Tímár utcánál maradjunk, annak egyes szakaszait a környékbeliek most is ,,Szűk Tímár", ,,Görbe Tímár" nevekkel jelölik meg. Az ilyen nevek hosszú életűek szoktak lenni, mert jellemzőek. Ezért a népi névadásból született nevek tiszteletet és kíméletet érdemelnek. FÜGGELÉK Pécs egyes külvárosi utcáinak nevei Pécs belvárosának, a még ma is fallal kerített történelmi városmagnak, kutatása terén már eddig is jelentős munka folyt és igen sok publikáció is megjelent az utolsó évszázadban. Ezekből kitűnik, hogy a belváros utcahálózata és telekosztása megőrizte középkori képét. Az utóbbi években feldolgozott, jelentős mennyiségű levéltári anyag alapján pontosan követhető volt az utcanevek keletkezése, átalakulása is, mint ezt az előző tanulmány is mutatja. Sajnos, ezt nem lehet a külvárosokkal kapcsolatban is megállapítani. Az eddig megjelent publikációk legfeljebb csak érintették a külvárosokat. A vonatkozó levéltári anyag kutatása, feldolgozása még meg sem kezdődött, sőt belátható időn belül ez nem is várható. Éppen ezért indokoltnak látszik, hogy e helyen a pécsi külvárosok egyes utcáira vonatkozó — és már ismertilyen adatokat összefoglaljuk és ismertessük. Mindenekelőtt leszögezhető, hogy a külvárosok szilárd vázát a történelmi belvárosból kivezető fontosabb útvonalak képezik. Legelőször ezek mellett épültek lakóházak, de mellékutcák, újabb párhuzamos utcák csak nagyon lassan és nagyon későn alakultak ki. Igen jellemző erre a siklósi külváros példája, amelyben az első utca - a külvároson áthaladó két országúton kívül — a Pajta utca, későbbi nevén Majláth utca, csak a múlt század közepén keletkezett. A viszonylag legfejlettebb budai külváros, ugyancsak a múlt század közepén, még a budai út mentén sem terjeszkedett a városfaltól háromnegyed kilométernél messzebbre, a szigeti külváros pedig még annyira sem. így kézenfekvő, hogy utcahálózat sem alakulhatott ki érdemlegesen.