Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Madas József: Pécs belvárosának utcanevei

egyes ingatlanoknál hiányzik a telekjegyzőkönyv száma, a tulajdonos neve sok helyen hibás, a hivatalnak sem a szükséges létszám nem áll rendelkezésére, sem helye nincs, ahol a munkát elvégezhetné, stb." A város azonban nem adta fel a küzdelmet és megbízta Németh Béla ügyvédet egy olyan összeállítás elkészítésével, melyben az új utcanevek és házszámok mellé helyezve a lényeges telekkönyvi adatok is megtalálhatók. Ennek elkészítése természetesen nagyobb méretű munka volt. Mégis sikerült 1887-ben megjelentetni a kiadványt, melyben minden házszám mellett ott volt a telekjegyzőkönyv száma és a telekkönyvben szereplő házszám, valamint az 1887. évi tulajdonos neve is. De a telekkönyvi hivatal ezt sem vette tudomásul és így az új utcanevek és házszámok csak az 1895-ben felfektetett új telekkönyvbe kerülhettek bele. Ezzel az ügy lezáródott és egyben befejeződött az utolsó általános utcanév és házszám rendezés is. Azóta csaknem egy évszázad telt el. Ezen idő alatt elég sok utcának a neve változott meg, némelyiké nem is egyszer. Eleinte nemzeti nagyjaink iránt érzett hódolat kifejezése volt az indító ok, amely több esetben díszpolgárság adományozásával járt együtt. Ez történt többek között Kossuth, Jókai esetében is. Akadt néhány helyi, a maga korában kiemelkedő személy is, kiről utcát neveztek el, mint Inczédy Dénes, Mátyás Flórián, Dischka Győző például. Ezek közül Dischka Győző neve véletlenül máig is megmaradt. De mégis legtöbb esetben pillanatnyi politikai nagyságokat tiszteltek meg. Természetesen ahogy változtak a politikai viszonyok, úgy változtak az utcanevek is. Mégis, visszatekintve az utolsó fél évszázadban történt változásokra, megállapítható, hogyha már mindenképpen utcát kellett elnevezni valakiről, nem a legszerencsésebben választották ki a feláldozandó utcanevet. Kis körültekintéssel megőrizhettek volna több évszázados utcaneveket is, melyek így veszendőbe mentek. Feltételezhetően az is oka volt ennek, hogy nem ismerve az utcanevek történetét, nem tudták azokat kellőképpen értékelni. Most, hogy az utolsó három évszázad utcanévváltozásait sikerült összefoglalni, ez az ok már kikapcsolható, sőt talán alkalomadtán arra is mód nyílik, hogy egy-egy név újjászülessen, úgy amint az már más városokban is megtörtént. Szinte kínálkozik követendő példaként Sopron, ahol a fallal kerített városrészben mindössze egy név változott meg, a többi megőrizte patinás mivoltát. Végül az utcanevek használatával kapcsolatban merült fel észrevétel. Az ember alapjában véve konzervatív, mert nem könnyű eltéríteni a megszokottól, így van tehát az utcanevek használatával is. A pécsi ,,tüke" még most is — a napi szóhasználatban — az Irgalmas utcában ugrál az autók előtt. Vagy pedig a Király utcába, esetleg a Ferenciek utcába megy valamit vásárolni. Esetleg a Mária utcában van valami elintézni valója. Pedig ezeknek az utcáknak az új neve már háromévtizedes. Tehát úgy néz ki, hogy a régi név egy generációval is túlélheti az új névadás időpontját. Mégis, — bár minden valószínűség szerint ez a múltban is így volt — ennek nyomát nem lehetett találni a megvizsgált sok ezer adat között. Ezzel szemben egy másféle kettős utcanévhasználat jelentkezett, nem is egy helyen. Már 1804. óta, a hivatalos ügyiratokban, ha utcanevet használtak, az a közigazgatási hatóságok által adott névvel történt. Viszont a magánokiratokban, iparosmesterek számláiban hol a hivatalos utcanév szerepelt, hol más név. De ez a másik utcanév sohasem volt az utca előző neve, hanem attól és az újtól is teljesen független elnevezés volt. így például