Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Madas József: Pécs belvárosának utcanevei

A IV-dik kerületre nézve a házszám táblák megérkeztek, de azok még fel nem szegeztettek. Az V-ik kerületre nézve a táblák egy része megérkezett, de még nem szegeztettek fel. A többi tábla még megrendelendő. A 31-ik folyószámú utcza, a „Krumpli völgy"-é sincs megrendelve, mert jobb hangzású elnevezés javasoltatik, p.o. Csillag utcza, avagy Bolygó utcza. Ugyancsak Perczel utcza helyett Pucher utczai elnevezés lőn elrendelve, mely megrendeltetett. Beretvás Sándor v.mernök.'' Fentiekhez többek között érdemes megjegyezni, hogy a Krumpli völgy végül is a Péter utca nevet kapta, de az magába foglalta a Hunyadi út felső részét is. A Perczel utcát illetően az volt a helyzet, hogy először a Felső vámház utcai iskola mellett akkor nyitott Farkas István utcának akarták adni a Perczel nevet. Majd a mostani Vöröskereszt utcának, de ezt is elvetették főispáni intervencióra. Végül is ez Pucher utca lett és Perczel nevét azóta az egykori Óposta utca viseli. A másik, — a jelen tanulmány szempontjából fontos — tény, hogy a fent vázolt hosszadalmas lebonyolítás esztendei közül az 1885-ös évet lehet annak tekinteni, amelyben a belvárosban az utcanevek és házszámok gyakorlati felhasználásra kerültek. A fenti hiányok pótlása után már csak az maradt hátra, hogy úgy, mint 1864-ben is tették, az egészet sajtó alá rendezzék és a köznek átadják. Ez csak 1887-ben következett be, A késedelem oka az alábbiakból kiderül. Ennek a rendezési ügynek van még egy külön aspektusa is, mely nem tartozik szorosan a témához, de mégis annyira fontos, hogy azzal együtt kell tárgyalni. Ez pedig az 1856. évben használatba vett telekkönyv problematikája. Ennek alapvető hibája, hiányossága volt, hogy a belterületi részhez nem tartozott térkép. így a telekkönyvi helyrajzi számok a levegőben lógtak, semmiféle térképen nem szerepeltek, semmivel sem lehetett azokat azonosítani. Mikor 1865-ben elkészült Pécs kataszteri felmérése és térképe, természetesen azon más helyrajzi számok szerepeltek, így a telekkönyvvel nem voltak azonosíthatók. Ebből rendkívül sok bonyodalom és kellemetlenség származott. Ezt a problémát is rendezni akarta a város, ezért 1884. február 18-i közgyűlésből, 21/1983/1884. sz. alatt beadványt intézett az igazságügyi miniszterhez, melyben kérte, utasítsa a telekkönyvi hivatalt, hogy az új utczanevek és házszámok a telekkönyvbe bevezettessenek és a telekkönyvi hivatal végre kapja meg az eddig hiányzó térképet a város belterületéről. A miniszter hajlandónak is mutatkozott erre, sőt 1885. május 18-án, és december 14-én is sürgette a városnál, hogy küldje meg végre a telekkönyvi hivatalnak a szükséges adatokat. Végül is a mérnöki hivatal december 31én a szükséges kimutatást beterjesztette a közgyűlésnek, mely továbbította azt. Eközben huzavona folyt a miniszter és a város között a térkép miatt. A miniszter álláspontja szerint a város a szükséges térképet a kellő helyszínelésekkel beszerezheti a győri földmérési hivatalnál a saját költségén. A város viszont azt vallotta, hogy a térképre nem a városnak, hanem a miniszteri irányítás alá tartozó telekkönyvnek van szüksége. Végül is a telekkönyv 1895-ben bekövetkezett kimúlásáig sem kapott térképet. De ezzel együtt a telekkönyvnek az új utcanevekkel és házszámokkal való kiigazítási ügye sem jutott dűlőre. Ugyanis 1886. április 30-án a telekkönyvi hivatal 6901/886 tk. sz. alatt értesítette a várost, hogy: ,, . . . a kapott adatok alapján a telekkönyvi adatok helyesbítése nem hajtható végre, mert az