Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen

1788. Julius 21-én D'Ellevaux, Pátkovits és Dömötör, jelentős állásban levő köztisztségviselők nyújtottak be magánkút engedélyezése iránti kérelmet a tanácshoz. D'Ellevaux Fülöp Károly (Philipp v. Ellevaux, Delvo Fülöp Károly) kamarai tanácsos, pécsi kerületi kamarai adminisztrátor 1794. április 2-án 2000 forintért megvette Miller Péter városi pénztáros házát 463 négyszögöl telekkel együtt. A ház a térkép szerinti iskola utca 2. számú telken állt (ma Janus Pannonius utca 5. — Székesfehérvár utca 4.). A kérelmezés idején D'Elevaux a később megvett házban lakott már. Patkovics (Pátkovits, Patkovitsch) Boldizsár vármegyei főorvos és neje Hölbling Teréz 1785-ben 392 négyszögöles telket vett, azon már 1786-ban új ház állt. A ház az Apácza utcában a mellékelt térkép szerint a 15. számot viselte (ma Geisler Eta utca 6. — Székesfehérvári utca 2.) Dömötör (Demeter) István püspöki uradalmi számvevőé, az Iskola utcában, a térkép szerinti 1-es számú ház volt. A 277 négyszögöles telket 1785ben vette; egy év múlva már állt a háza. A telek mai száma Janus Pannonius utca 3. — Széchenyi tér 11. A „Nagy Lajos" Gimnázium nyugati szárnya áll a helyén.

36 Az Iskola utcai vezeték a mai Széchenyi tér északkeleti sarkában, a mai Hunyadi út — Megye utca és Déryné utca találkozásánál földbe mélyített elosztó tartályból indult ki a mai I. István király tér (akkor még terménypiac: Búza tér) közkútja felé. A közös magánvezeték Dömötör háza előtt ágazott le az Iskola utca útteste alatt, egy föld alatti elosztó tartályból, Dömötör csorgó kútjából D'Ellevauxhoz, onnan Patkovicshoz folyott a házi tartály telődése után a felesleges víz. 1788. augusztus 7-én a kérelmezők azt a javaslatot nyújtották be a tanácsnak, hogy a sorba kapcsolt kútjaik vízfeleslegével egy új közkutat is el lehetne látni. Az új közkút megépítéséhez a tanácstól támogatást kértek. A tanács a lakosság érdekében hasznos kezdeményezést örömmel fogadta, és az új közkút építéséhez 120 forinttal járult hozzá.

37 Ezt az összeget, mint írják, a Lauro kútnál megtakarított pénzből utalták ki.

38 Dömötör, D'Ellevaux és Patkovics, tekintettel arra, hogy vezetékük közkutat is táplált, 2-2 forint vízbért fizettek évente. Dömötör István házát örököse, Dömötör Zsigmond, 1808-ban adta el Somogyi György táblabírónak 2400 forintért. D'Ellevaux házát 1798-ban Hegedűs Ferenc ügyvéd, püspöki uradalmi prefektus vette meg 4000 forintért. Patkovics özvegyétől lllos József kir. tanácsos, tartományi főbiztos vásárolta meg a házat 1809-ben, 14 000 forintért. Az új közkutat később „Hegedűs házánál lévő tsatornya" néven említették a javításokat végző iparosok.

39 Pécs közkutai és vízvezetékei a 19. században 1780 után Pécs, mint szabad királyi város a régi feudális kötöttségeitől mentesen kapcsolódhatott be az ország gyorsuló ütemű kapitalista fejlődésébe. Pécs fejlődését sajátosan segítette elő a 19. század elején megnyitott szénbányák közelsége. A szén a korszerű ipart is vonzotta. A fejlődést jól szemlélteti a város lélekszámának az alakulása: az 1780-ban közel 6000 lakosú városban az 1840-es évek közepén már 14 000 lakost említettek, a 90-es évek elejére a lélekszám 35 000-re gyarapodott.