Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye

törvényhatósági bizottsági tagokkal, vagy másokkal is kiegészíthette. A bizottságnak főként a közegészségügyi mintaszolgálat bevezetésével kapcsolatban kellett a maga javaslatait megtenni. A statisztikai adatok gyűjtésére a bizottság, a pécsi egyetem orvostanhallgatóit is igénybe vette. A közegészségügyi mintaszolgálat keretében indult meg a hathatósabb védekezés a tuberkulózis ellen, itt került sor az anya- és csecsemővédelem, valamint az iskolai egészségvédelem további fejlesztésére. A közegészségügyi mintaszolgálatot Baranya megye a Rockefeller alapból és a magyar állami hozzájárulásból akarta megszervezni. A mintaszolgálatot Pécs város és Vajszló község környékén fekvő községekben kívánta a megye bevezetni és ezeket a helyeket berendezésekkel ellátni. A Rockefeller alap 250 dollárt (1400 P-t) kiutalt már az adatgyűjtéshez és a pécsi járási közegészségügyi mintaszolgálat céljaira. A Népjóléti Minisztérium pedig a vajszlói közegészségügyi mintaszolgálatra folyósított 1000 P-t. A közgyűlés elfogadta az alispán javaslatát, és hozzájárult a pécsi járási és a vajszlói közegészségügyi mintaszolgálat megszervezéséhez. Az adatgyűjtés kiadásaira, a vármegyei ebadó alap közegészségügyi részének terhére 1500 pengőt szavazott meg. Ugyancsak az ebadó alapból 1000 pengőt biztosított a pécsi, 2000 pengőt pedig a vajszlói közegészségügyi mintaszolgálat céljaira.

52 A Horthy-korszakban is az anya- és csecsemővédelmi munka oroszlánrészét az Országos Stefánia Szövetségre ruházták. Ebbe torkollott a közegészségügyi mintaszolgálati tevékenység is. A szövetség egészségügyi, szociális, gazdasági és nevelési céljainak megvalósítására védőintézeteket létesített, így jöttek létre a tejkonyhák, anyaotthonok, szülőotthonok, üdülőtelepek, csecsemőkórházak, napköziotthonok, bölcsődék a Stefánia Szövetség gondozásában. A szövetség a szegény szülőnők számára a szüléshez fehérneműket, gyógyszereket, csecsemőkelengyéket biztosított. A szövetség lelkes munkája eredményeként csökkent a gyermekhalandóság. A terhes anyák gondozása következtében kevesebb lett a halvaszületettek száma is. A Belügyminisztérium 1934-ben rendelettel szabályozta az Országos Stefánia Szövetség működését. A szövetség munkáját még jobban kiszélesítette. A szövetségre bízta a 6000 lélekszámon felüli községekben az anya- és csecsemővédelmi munka kiépítését, az ezeknél kisebb falvakban pedig a népbetegségek elleni védelem megszervezését tette feladatává. A sok apró község miatt Baranya megyében az anya- és csecsemővédelmi munkát körzetesítették, illetve a községeket anya- és csecsemővédelmi körzetekbe osztották be. Egy-egy körzet határa esetleg egyetlen körjegyzőség területére terjedt ki, de a legtöbb esetben több körjegyzőség községeit foglalta magában. Nem is mindig a körjegyzői székhely volt a védőintézet központja. A Stefánia Szövetség körzeteit, védőintézeteit Baranya megyében is a vármegyei tisztifőorvos ellenőrizte, és ellenőrző vizsgálatairól jegyzőkönyvet vezetett. Az ellenőrző vizsgálati jegyzőkönyvek adatai kiterjedtek a védőintézet személyzetére, felszerelésére és helyiségeire, a tanácsadások idejére, forgalmára, az egészségi törzslapok adataira, az elhaltak törzslapjaira, a közgyógyszerellátásra, az intézeti rendre, tisztaságra, fegyelemre, továbbá, hogy milyen az anya- és csecsemővédelmi munka hatása a gyermekhalandóságra, a munka további fejlesztésének lehetőségeire, az intézet ügykezelésére, a 15 B. HELYTÖRTÉN ETIRÁS 1977. 225