Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye

Gyermekvédelem a Horthy-korszakban A Horthy-korszak polgári-nacionalista kormányzata lényegében ugyanott folytatta a gyermekvédelmi munkát, ahol az első világháború végén a burzsoá kormány abbahagyta. Jóformán semmit sem tanult a Tanácsköztársaság gyermekvédelmi munkájából. Talán csak annyiban volt némi hatása a tanácsköztársasági gyermekvédelemnek az ellenforradalmi rendszer gyermekvédelmére, hogy fel akarta állítani tanácsköztársasági mintára a segítő és tanácsadó irodákat az erkölcsi veszélynek kitett fiatalkorúak mentési ügyeinek elősegítésére.

46 Hasonlóképpen a gyermekvédelmi ügyeket a Horthy-korszakban is kivették a belügyminiszter ügyköréből, és a népegészségügyi (később népjóléti) miniszter hatáskörébe utalták át. így átkerültek a Népegészségügyi Minisztériumhoz: az állami gyermekmenhelyek ügyei, az anya- és csecsemővédelmi hivatalos ügyek, valamint az anya- és gyermekvédelem társadalmi tevékenységének irányítása, támogatása.

47 Országszerte újra megalakították az állami gyermekmenhelyek társadalmi támogatására a helyi gyermekvédő telepbizottságokat. Pécs város közgyűlése a városi árvaszék előterjesztésére az 1922—1923. évre 24 tagú gyermekvédő telepbizottságot választott, fele-fele arányban férfiakból és nőkből.

48 Az egyes városok és községek továbbra is csökkenteni szerették volna azokat a pénzügyi terheket, amelyeket a minisztériumi rendeletek rájuk róttak. Pécs város 1925. szeptemberi közgyűlése kérte a népjóléti, a pénzügy- és a belügyminisztertől, hogy a nyilvános betegápolásnak és az állami gyermekvédelemnek költségeit az állam ne a rendeletekben megállapított teljes összegben, hanem csak fele részben hárítsa át a városokra és községekre, az összeg másik felét pedig minden esetben az állam, illetve az országos betegápoiási alap viselje.

49 Később is foglalkozott ezzel a kérdéssel mind a városi tanács, mind pedig a törvényhatósági bizottság. Ismételten kérték, hogy a kormány a betegápolási és az állami gyermekvédelmi költségek viseléséről törvényhozási úton intézkedjék, vagyis a nemzetgyűlés hozzon erre vonatkozó törvényt. Nyilvánítsa a betegápolást és a gyermekgondozást állami feladattá, és ezek költségeinek viseléséről az államháztartás gondoskodjék. S amíg mindez megvalósul, a városokat és községeket ezekkel a terhekkel sújtó rendeleteket a kormány függessze fel. A Horthy-korszak gyermekvédelmi munkájában is erősen keveredett a társadalmi, valamint a területi hatósági és az állami tevékenység. Sok esetben vagy a közhatóságok vették igénybe a társadalmi szervek munkáját, vagy pedig a társadalmi szervek kérték fel a közigazgatási szerveket, hogy vegyenek részt munkájukban. Az országos gyermekvédő liga elnöksége felkérte Pécs város törvényhatósági bizottságát, hogy a város közönsége együttesen lépjen be a tagjai sorába, és a tagdíjat az alapító, a rendes vagy a pártoló tagsági díj többszörösében állapítsa meg. A gyermekvédő liga ilyen címen akart támogatást kapni a várostól. A gyermekvédő liga hangoztatta, hogy az állam és a társadalom eddig is elismerte, milyen nagyarányú szociális tevékenységet fejt ki, és utalt a gyermeknyaraltatási akcióban is megmutatkozott országos sikereire. Az első világháború befejezése, illetve az ellenforradalmi rendszer uralomra jutása