Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye

A gyermekügyi biztosság figyelemmel kísérte az igazságügyi nevelőintézetben elhelyezett gyermekek helyzetét is. Ha a gyermek gondozója volt az oka a gyermek erkölcsi romlásának, az ügy a bűnügyi bíróság elé került, ahol a vádat a gyermekbiztos képviselte. Az erkölcsi romlásba jutott gyermeket gyermekmentő otthonban kellett elhelyezni. Ha egy gyermeket környezetétől elkülönítetten kellett megfigyelni, ez a megfigyelés átmeneti otthonban történt. A kriminálpedagógiai intézet tulajdonképpen olyan nevelésügyi kutatóintézet volt, ahol az erkölcsi veszélynek kitett, vagy társadalomellenes magatartást tanúsító fiatalokról gyűjtöttek adatokat, megfigyeléseket. Tudományos feldolgozás céljából az ilyen gyermekeket orvosi, lélektani és pedagógiai vizsgálatok alá vették. Az intézetben nevelési módszereket és tudományos eredményeket állapítottak meg. Az intézetnek volt szemináriuma, laboratóriuma, könyvtára és múzeuma.

42 A gyermekbiztosok feletti felügyeletet az igazságügyi népbiztos gyakorolta. Ugyancsak ő hagyta jóvá a gyermekügyi biztosság vezetőjének megválasztását. A gyermekvédelmi ügyek a Tanácsköztársaság alatt is eleinte a belügyi népbiztosságok alá tartoztak, de 1919. április második felétől a Forradalmi Kormányzótanács a munkaügyi és népjóléti népbiztosság hatáskörébe utalta át.

43 A munkaügyi s népjóléti népbiztosság feladata volt az összes nem állami tulajdonban levő gyermekvédelmi intézetek, alapok és alapítványok köztulajdonba vétele. Ezt megelőzőleg a népbiztosság elrendelte a magán és egyesületi jótékonysági intézetek, szülőotthonok, csecsemőotthonok, óvodák, napköziotthonok, árvaházak, tanoncmenedékhelyek, gyermekkórházak sürgős bejelentését. Felsorolta a rendelet, hogy milyen részletes adatokat kell tartalmaznia a bejelentésnek, azonkívül három évi működésre visszamenő összefoglaló jelentést is kellett készíteni. A Tanácsköztársaság kiterjesztette védelmét az ifjúmunkásokra. A közoktatásügyi népbiztos elrendelte, hogy a tanoncoktól nem lehet tandíjat szedni. Nem lehetett velük házimunkát végeztetni, és őket bántalmazni, vagy velük szemben testi fenyítést alkalmazni. Szabályozták a tanoncok bérét és munkaidejét. A rendelet hatálya kiterjedt a tanoncokon kívü! minden 18 éven aluli alkalmazottra: kifutókra, segédmunkásokra, gyakornokokra, —fiúkra és ieányokra egyaránt.

44 A tanácsköztársasági kormány megszervezte a budapesti gyermekek vidéki nyaraltatását. A vidéki munkás-, katona- és földművestanácsoknak jelentkezésre kellett felszólítani azokat a családokat, amelyek vállalkoztak budapesti nyaraló gyermekek befogadására, vidéki elhelyezésére négy heti időtartamra. Egy nyaraló gyermek után a Népjóléti Minisztérium 150 koronát térített. A nyaraltatásra jelentkezett családokat az erre a célra rendszeresített űrlapon kellett bejelenteni a munkaügyi és népjóléti népbiztosság gyermekvédelmi csoportjánál (Bp. I. Országház u. 33.). Azokat a családokat, amelyek budapesti gyermekeket fogadtak magukhoz nyaralásra, a helyi tanácsok tartoztak ellátni élelmiszerrel.

45 Nagy gondot fordítottak az iskolás gyermekek egészségügyére. Külön rendeletet adtak ki az iskolás gyermekek fogainak kezeléséről. Minden fogorvosnak napi két órát kellett arra fordítani, hogy a hozzá utalt iskolás gyer-