Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye

gos iskolai gyermekvédelmi központnak. Az országos iskolai gyermekvédelmi központ székhelye Budapesten volt, és vezetőjét a közoktatásügyi népbiztos nevezte ki. Az iskolai gyermekvédelem intézményei voltak: a gyermekotthonok és a pedagógiai laboratóriumok. A gyermekotthonokat, vagy internátusokat az iskolák mellett létesítette a közoktatásügyi népbiztosság és a munkás-, katona-, földművestanácsok népművelési osztálya. Az otthonok vezetőit a közoktatásügyi népbiztosság nevezte ki. A gyermekotthonokat nevelésügyi szempontból a közoktatásügyi népbiztosságnak, egészségi szempontból pedig a népjóléti népbiztosságnak kellett ellenőrizni. A közoktatásügyi és népjóléti népbiztosságok közös feladata volt, hogy felállítsák a beteges gyermekek intézeteit (iskolai szanatóriumokat, gyógypedagógiai intézeteket). A pedagógiai laboratóriumokban folytak a gyermeklélektani vizsgálatok és kutatások. Ezeket nagyobb városokban kívánták felállítani, kapcsolva a gyermekvédelmi központokhoz. Egyben pályaválasztási tanácsadói szerepük is volt. Az országos iskolai gyermekvédelmi központ mellett külön pedagógiai laboratórium működését rendelték el.

41 Már az iskolás gyermekek védelméről szóló fenti kormányzótanácsi rendelet is utalt arra, miszerint az iskolás gyermek olyan erkölcsi veszélynek volt kitéve, hogy ezt az iskola nem tudta megszüntetni, akkor ebben az ügyben a gyermekvédő gyám a gyermekvédelmi központ útján a gyermekügyi biztosság intézkedését kérte. A gyermekügyi biztosság feladata volt a kisegítő szociális nevelés olyan fiatalok esetében, akik közvetlen erkölcsi veszélynek voltak kitéve, vagy pedig a magatartásuk társadalomellenes volt. A kisegítő szociális nevelés célja az volt, hogy megszüntesse a fiatalok válságos állapotát, amelybe a tőkés társadalom juttatta őket. Ezeket a fiatalokat a proletárdiktatúra hasznos munkásokká akarta átnevelni. A kormányzótanácsi rendelet úgy intézkedett, hogy a gyermekügyi biztosságot elsősorban Budapesten kell felállítani, de a szükséghez mérten vidéken is. Szervezés esetén meg kellett határozni azt a területet, amelyre a gyermekbiztosság hatásköre kiterjedt. A gyermekbiztosság hatáskörébe tartozó ügyekben egyéb hatóság nem intézkedhetett. A gyermekügyi biztosság gyermekbiztosokból, gyermekőrökből, valamint a tanítók szakszervezetének és a munkások gyermekbaráti egyesületének kiküldött bizalmiaiból állott. A gyermekügyi biztosság vezetőjét a gyermekbiztosok maguk közül választották. A gyermekbiztosokat a munkás-, katona-, földművestanácsok intézőbizottsága választotta a kisegítő szociális nevelésben otthonos férfiak, vagy nők közül. A gyermekügyi biztosság vezetője nevezte ki a gyermekőröket. A gyermekőrök munkájába be kellett vonni az Ifjúmunkások Szövetségét is. A gyermekőrök hajtották végre a gyermekügyi biztosságok határozatait. De a biztosság felhívása nélkül is közbeléphettek, ha a fiataloknál erkölcsi romlás jeleit észlelték, vagy a magatartásuk társadalomellenes volt. A gyermekügyi biztosságnak voltak Budapesten kisegítő intézményei: a gyermekmentő otthon, a megfigyelő átmeneti otthon, a kriminálpedagógiai intézet.