Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye

tani. Az atyai elismerés alapján a házasságon kívül született gyermeknél be kellett jegyezni az apa nevét. Akkor is be kellett jegyezni, ha a bíróság ellene tartásdíjat állapított meg a házasságon kívüli gyermekkel kapcsolatban. Az atyaság bejegyzése után pedig csak olyan anyakönyvi kivonatot volt szabad kiadni a születési bejegyzésről, amelyből nem tűnt ki, hogy az apa nevét utólag jegyezték be, vagyis hogy a gyermek házasságon kívül született.

37 A belügyi népbiztosság elvi jelentőségű határozatában a Forradalmi Kormányzótanács rendeletét úgy értelmezte, hogy bár természetesen nincs különbség a törvényes és törvénytelen gyermek jogi helyzete tekintetében, de ebből még nem következik, hogy a házasságon kívül született gyermek születési bejegyzésénél azonnal be kell jegyezni az apa nevét is. Ha nem történt atyai elismerés, vagy nem hozott a bíróság jogerős gyermektartási végzést, a bírósághoz kell fordulni az atyaság megállapítása iránt, és annak határozata alapján kell az anya könyvvezetőnek eljárni. Az igazságügyi népbiztosságnak végeredményben ugyanez volt a rendelkezése a házasságon kívül született gyermek atyjának bejegyzése felől. Eszerint az atyai elismerés történhetett közhatóság előtt élőszóval, vagy írásos közokirat, vagy magánokirat alapján. Csak akkor nem volt helye az atya bejegyzésének, ha ez ellen kifogást emelt az anya.

38 Az igazságügyi népbiztosság intézkedett arról is, hogy atyai elismerésről szóló irat, vagy eltartási kötelezettséget megállapító bírói végzés hiányában az atyaságot hatósági eljárással kell megállapítani. Az atyaság megállapítására a Forradalmi Kormányzótanács LXXXIX. sz. rendelete 5. §-a szerint megszervezett bírói tanácsok voltak jogosultak, amelyeknek voltak női ülnökei is. A házasságon kívül született gyermek anyakönyvezésénél az anyakönyvvezetőnek meg kellett kérdezni az anyát, hogy kit tart a gyermek apjának. A megnevezett férfit az anyakönyvvezető beidézte, és megkérdezte, hogy a gyermeket elismeri-e magáénak. Ha nem ismerte el, vagy nem jelent meg az anyakönyvvezető előtt, akkor került sor az atyaság bírósági úton történő megállapítására. Az atyaság megállapítása iránti kérelmet a gyermek, vagy az anya a lakóhelyük szerinti bíróságnál terjeszthette elő. De be lehetett nyújtani a kérést az árvaszékhez, vagy a helyi tanácshoz is. A bíróság az atyának megjelölt Férfit beidézte maga elé, és ellene az eljárást lefolytatta. Ha a bíróság az atyaságot megállapította, ezt közölte az anyakönyvvezetővel, hogy az anyakönyvbe bevezethesse. Ha a bíróság az atyaság megállapítását elutasította, újra kérni lehetett újabb bizonyíték alapján. Az apa megállapítására vonatkozó eljárást akkor is le kellett folytatni, ha időközben az illető férfi meghalt. Ilyen esetben az elhalt atyát felesége, vagy gyermekei képviselték. A házasságon kívül született gyermek érdekei védelmére a munkástanács bárkit kirendelhetett. Az igazságügyi népbiztosság szinte minden aprólékos lehetőségre kiterjedő rendelete is mutatja, hogy a proletár állami vezetés milyen komolyan vette a törvénytelen gyermek fogalmának a megszüntetését.

39 Amint már láttuk, a kizsákmányoló kapitalista rendszerben a gyermekgondozás abban merült ki, hogy a menhelyek kötelékébe felvett lelenc és elhagyottá nyilvánított gyermekeket nevelőszülőkhöz helyezték ki. A nevelőszülők kis összegeket kaptak havonként a gyermekek tartásáért, és nevelé-