Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye

3269 koronába került. Az út áthelyezésével kapcsolatban a menhely kertjének déli és keleti oldalán új kocsiutat építettek, a megmaradt régi útszakaszokat pedig jó karba helyezték. Ezenkívül a Littke-szőlő és az Irgalmasok szőlője mellett kényelmes gyalogutat is hagytak. Az útáthelyezési költségek összege összesen 5336 korona volt.

19 A város vezetőségének és törvényhatósági bizottságának arra is gondja volt, hogy a menhely környezete, kertje is megfelelően alakíttassék ki városszépítészeti szempontból. Ezért terjesztett fel a városi tanács javaslatára a törvényhatósági bizottság egy olyan kérést a Belügyminisztériumhoz, hogy a gyermekmenhely építését végeztető belügyminiszter kérje fel a vallás- és közoktatásügyi minisztert a gyermekmenhely telkén levő török műemlék, Idrisz baba türbéje helyreállítására. A város kérése az volt, hogy a renoválási költségeket országos alapból fedezzék. Ebben az ügyben a VKM-hez közvetlenül is feliratot küldött a közgyűlés A város által elkészített költségvetés szerint Idrisz baba türbéjének a helyreállításához 3760 korona összegre volt szükség. A közgyűlés a főispánt is felkérte, hogy mind a belügyminiszternél, mind pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszternél Pécs város kérelmét közbenjárásával támogassa.

20 Az állami gyermekmenhelybe beutalt gyermekeket az első időszakban a budapesti gyermekmenhely osztotta szét a többi menhelyek között. Tehát a budapesti menhelynek központi jellege volt, és a vidéki menhelyek a budapestinek alá voltak rendelve, mintegy tőle függően működtek. A Belügyminisztérium elsőnek a szombathelyi állami gyermekmenhelyet önállósította, amely 1903. januártól kezdte meg a budapesti gyermekmenhelytől független működését. Néhány hónap múlva azonban a belügyminiszter úgy intézkedett, hogy valamennyi már működő gyermekmenhely önálló hatáskört kapjon. A körrendelet névszerint, illetve városok szerint is felsorolta, hogy az aradi, gyulai, kassai, munkácsi, nagyszöllősi, nagyváradi, rimaszombati, szabadkai, szegedi, temesvári állami gyermekmenhelyek 1903. május 1-től legyenek önállóak. Ezzel a körrendelettel tehát — a szombathelyivel együtt — mind a 11 vidéki állami gyermekmenhely önállóságot kapott. A gyermekmenhelyek önállósága a gyakorlatban abban nyilvánult meg, hogy a talált, vagy elhagyottá nyilvánított 15 éven aluli gyermekeket a hatóságoknak közvetlenül abban a gyermekmenhelyben kellett elhelyezni, amelyet a gyermek tartózkodási helyéről a legkönnyebben lehetett megközelíteni. A nevelőszülők részére a gyermekek utáni tartásdíjakat közvetlenül az önállósított gyermekmenhelyek fizették ki az országos betegápolási alap terhére. Az elhagyottá nyilvánításra és menhelyi elhelyezésre vonatkozó tárgyalásokat ezután nem a Belügyminisztériummal, hanem az illetékes gyermekmenhely igazgató-főorvosával kellett lefolytatni.

21 Ha az elhagyottá nyilvánított gyermek szüleinek vagyoni helyzetében olyan változás állott be, hogy ezáltal az elhagyottság állapota lényegében megszűnt, vagy ha olyan eset fordult elő, hogy a gyermek meghalt: a gyermek tartásdíjának beszüntetésére vonatkozóan nem a Belügyminisztériumot kellett ezután már értesíteni, hanem az illető állami gyermekmenhely igazgató-főorvosát. Ö rendelte el a tartásdíj beszüntetését. Ugyanúgy a menhelyi gyermekek utáni szállítási költségek megtérítését a menhely vezetője végezte az országos betegápolási alap terhére. A Belügyminisztériumtól csak azokat a felmerült költségeket, térítési és tartásdíjakat lehetett kérni, amelyek a menhelyek önállósítása előtt keletkeztek.