Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Móró Mária Anna: Olvasóegyletek és népkönyvtárak Baranyában 1914-ig

A Siklósi Iparos Olvasó Kör könyvtár-jegyzéke A kiadvány igen szegényes állapotokról tanúskodik, pedig szerkesztője, György Aladár az 1000 kötetesnél nagyobb magánkönyvtárakat is számba vette, és az egy lakosra jutó könyvátlagot a köz- és magánkönyvtárak együttes állományát alapul véve számította. A 63 megyében 937 közkönyvtár volt, (12 835 községben) 2 512 921 könyvvel, 418 magánkönyvtár 1 189 901 könyvvel. A György számította lakosonkénti könyv 0,294, ha csak a közkönyvtárakat vesszük figyelembe, egy lakosra 0,199 kötet jut. Óriási a különbség a városok és falvak ellátottsága között városokban 2,1 millió lakosra 5 725 685 könyv jut, egy főre 2,76 falvakban 11,6 millió lakosra 1 828 690 könyv jut, egy főre 0,157 Baranya községeiben 9 közkönyvtárban 9373 kötet könyvtáranként 1041 5 magánkönyvtárban 8411 kötet könyvtáranként 1682. A 264 712 lakosra tehát összesen 17 784 kötet könyv jut, fejenként 0,067 kötet — a közkönyvtárakból viszont csak 0,035. Ez mélyen az országos átlag alatti szám, de csak kilenc megyében volt az átlagosnál nagyobb a könyvellátottság —- Esztergom, Szeben, Zólyom —, a városias települések sokasága miatt. Legalacsonyabb az egy lakosra jutó könyvek száma Kisküküllő vármegyében — 0,023.