Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Móró Mária Anna: Olvasóegyletek és népkönyvtárak Baranyában 1914-ig

A községekben 310 egyletek és 42 a község által fenntartott könyvtár adatait szerepelteti a kiadvány, ezek közül mindössze 204 rendelkezett 500 kötetnél nagyobb állománnyal — együttesen 407 877 könyvük volt.

7 Kivételesnek mondható a Pest megyei állapot, ahol a közigazgatási bizottság 1878. július 11-i szabályrendelete kimondta, hogy harminc éven át minden község az állami egyenesadó egyötödének megfelelő összeget köteles községi könyvtár fenntartására fordítani. Baranya községeiben a 9 közkönyvtárból 4 egyházi (ferences kolostori), 5 egyleti könyvtár, mely utóbbiak 1884-ben 3819 kötettel rendelkeztek öszszesen. A kiadványhoz 18 egyesületről kértek adatot, és két kölcsönzőkönyvtárról. Két egyesülettől (Máriakéméndi és Németbólyi Olvasó Egylet) olyan jelentés érkezett, hogy könyvük nincs, csak lapokat járatnak, a Pécsváradi Társaskör 186 kötetről tett jelentést, a Mágocsi Társaskör ,,alatta van a megkívánt 500 kötetnek" és részletesebb adatokat nem közölt. A Dárdai Kaszinó 546 kötetéből 257 szépirodalmi mű, 30 történelmi, 1 lexikon, 23 kötet hírlap. Az 1884. évben 1 kötettel gyarapodott az állomány, 60 olvasó 90 kötetet kölcsönzött. A Mohácsi Kaszinó könyvtára 1280 kötetes, ebből 688 magyar, 592 német nyelvű, szépirodalmi 545, történelmi 29 mű, és 1 lexikon. Az 1884. évi gyarapodás 104 forint értékben 30 kötet, 23 személy 183 kötetet kölcsönzött. A könyvtárnak nyomtatott katalógusa volt. A Pécsi Egyetértés Olvasóegylet pecsétje