Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Sándor László: Adatok a baranyai népoktatás történetéhez 1770-1848
7. Minden esztendőben van fél Hód Buza, fél Hód Kukoritza vetés, mellyeknek minden munkáit a Helység teszi, kivévén a Buza kinyomtattatását. 8. Van egy Szekér Szénát termő Rét, ennek munkáját is az Ekkla teszi. 9. Van egy darab Kender Főid, s a Háznál veteményes Kert, mellyeknek szántását és vetését a Helység teszi. 10. Minden Gyermek fizet negyvenöt Krajtzárt, fél nyolcz. szemes kukoritzát, és egy Csirkét. 11. Halott temetésért tizennégy Xr. Butsuztatásért ha valaki kivánnya különös eggyezés szerént fizetődik. A Collegiumból jövő ujj Rectornak viaticumra 130 tizenöt, husz forint adatik, és fél Esztendeig való tartás. Vaiszlón 1ó dk 9 br (november) 1813. Naszvadi Sámuel Gondviselő, Böbék Sámuel Biró, Kis Tót János, Denke András, Simon András, Kovács Péter, Pulló Jósef, Dani Dániel Esküttek. Tóth Ferentz Sen. mk. Kádos Imre mpria. P. Senior. Előttünk mint T. N. Vgye által ki küldetett előtt Mitterpacher Ignácz mpr. Feő Biró, Klinovszky Ferentz mpr. Eskütt. 131 Községeinkben, ahogy ez 1770 és 1843 közötti adatainkból kiderült, a tanítók társadalmi helyzete igen szélsőséges határokat mutatott. Megállapításainkban igaz ennek a folyamatnak a tükröződése az életszint-különbségek mellett a tanítási módszertan kérdéseiben is. Baranyai népeink gyermekoktatása a 18. század végéig főleg a hittan, az olvasás, az éneklés és kevésbé az írás elsajátíttatásából állt. A természettudományos tantárgyak a 19. században kaptak nagyobb teret, de akkor is csak egyszerűbb vizuális, katekizáló, emlékezőtehetségre alapozott, egzakt ismeretek nélküli törvényszerűségek felismertetése volt a cél. Felületes ismereteket adtak a levegőről, vízről és a tűzről, a föld ásvány, növény és állatvilágáról. Szervezetebb iskolákban a földmüvelés szakaszait a „benső gazdaság vagy háztartás" ismereteit is oktatták, a testkultúra alapvető kérdéseivel együtt. A kor stílusához tartozott, hogy bizonyos életbölcsességeket, vagy illendőségi szabályokat tankönyv hiányában verses formában tanítottak. Megyei oktatástörténetünkben a polgári átalakulással együttjáró nacionalista és erőszakos magyarosító törekvések nem érintették a helyi nemzetiségi népeinket, amelynek oka ugyanakkor nem valami humánus magatartásformában keresendő a 19. század első felében. A baranyai uralkodó osztály legfőképpen a munkaerő megtartásától vezéreltetve kerülte el a kétes kimenetelű magyarosítást. A magyarosító tendencia számottevő eredményeivel csak Pécsett találkozhattunk, de ez sem az iskolának köszönhető alapvetően, mint a kortársak egy része gondolta, hanem sokkal inkább annak, hogy a helyi német—bosnyák burzsoázia jelentős csoportjai a magyarosodás útjára léptek, hogy felhasználhassák nemesi partnereik segítségét piaci befolyásuk kiterjesztésére. A negyvenes évek közepétől a baranyai tudományosságot már az ő soraikból kikerült új értelmiség, a Hölblingek, Maderspachok, Nendtvichek, Vlasicsok képviselik. 133 Az 1845-ben megjelent királyi határozat, amely az „elemi tanodák" újabb „elrendezésével" foglalkozott, szintén eredménytelenül végződött. Társadalmi átalakulásunk forradalmi útja, a magyar felvilágosodáson, a jakobinus mozgalom és a reformkor szüntelen harcán keresztül történelmi szerepének megvalósításához érkezett. Szabadságharcunk kitörésekor a hazai nevelésügyünk is új fejezetet nyithatott. 134
