Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Sándor László: Adatok a baranyai népoktatás történetéhez 1770-1848

JEGYZETEK 1 Gyimesi Sándor: Magyar gazdaságtörténet 1848-ig. Szerkesztette: Pach Zsigmond Pál. Bp. Tankönyvkiadó 1972. 2 Azok a közművelődési megállapítások, amelyek Kanyar József a Somogy megyei népiskolákkal kapcsolatban konklúzióként levont, megyénkben is igazak. Lásd Kanyar József: Népiskola és közművelődés Somogyban a XVIII. század második felében. Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának (továbbiakban MTA VhAB) Értesítője II. Veszprém, 1976. 256—273. p. 3 Haas Mihály: Baranya. Pécs, 1845. Lásd az „állatok országából" című fejezetet. 31 — 37. p. 4 Petrovich Ede: Baranya megye népoktatása a reformkorban. Baranyai Helytörténetírás 1974—75. A Baranya megyei Levéltár évkönyve. Pécs, 1976. 314. p. 5 A magyar nevelés története a feudalizmus és a kapitalizmus korában. írta: Ravasz János, Feikai László, Bellér Béla, Simon Gyula. Bp. 1960. Tankönyvkiadó 44. p. ti Korpádon 1829-ben takács, Csebényen 1829-ben szabó, Obányán 1829-ben kőműves és fazekas a tanító. Petrovich Ede 4 számú jegyzet alatti munkája 263—322. p. ' 1810-ben szőlőművelő a villányi, 1829-ben jegyző a Jánosi, 1829-ben diurnista (napidíjas) a hercegszőlősi, 1829-ben harangozó a vörösmarti tanító. Forrásanyag: Lásd a 6. számú jegyzetet. 8 Bm. L. Baranya vármegyei közgyűlési iratok 1116/1807. sz. • Bm. L. Baranya vármegyei közgyűlési iratok 238/1770. II. 1770—91, 368/1770. II. 1770— 91, és 470/1770. II. 1770—91 számok alatt. lu A helytartótanácsi rendelet száma 2132/1770. 11 Petrovich Ede: Baranya megye XVIII. századi népoktatása az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében. Baranyai Helytörténetírás 1971. Pécs, 1972. 185—190. p. Petrovich Ede: Baranya megye népoktatása a reformkorban. Baranyai Helytörténetírás 1974—75. Pécs, 1976. 263—322. p. Galambos Ferenc: A pécsváradi apátsági uradalom községeinek iskolái 1775-ig, Baranyai Helytörténetírás 1974—75. Pécs, 1976. 123—128. p. 12 Schematismusok 1810—1839 között, és Sándor László: Uradalmi leírások a Batthyány— Montenuovo család bólyi levéltárában (1809, 1843) sz. munkát. Baranyai Helytörténetírás 1977. 13 1777. évi Ratio Educationis. 14 Petrovich Ede: Baranya megye XVIII. századi népoktatása az egvházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében. Baranyai Helytörténetírás 1971. Pécs, 1972. Lásd: Abaliget, Féked, Kiskassa 1783-as adatait. 15 Például: Jakabfalu 1782, Jenőfalva 1782, Karancs 1782, Lothárd 1783. Forrásanyag: 14-es sz. jegyzet alatt. 16 Pataki Ferencné: Tanulmány-részlet: Baranya megyében a tanítók életkörülményeiről (1770—1900) Bm. L. kézirattár 817/1977. sz. 17 Lásd erre vonatkozóan Szita László: A Dunántúl nemzetiségi struktúrájának alakulása a XVIII. század végétől a XIX. század közepéig. MTA. PAB. (Pécsi Akadémiai Bizottság) — VEAB Értesítője 11/1. Pécs, 1977. 224—225. p. 18 Dokumentumok a magyar nevelés történetéből 1100—1849. Szerkesztette, magyarázatokkal és jegyzetekkel ellátta Ravasz János. Bp. 1966. Tankönyvkiadó 168. p. Idézet Bessenyei György: Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék 1781-ben megjelent művéből. 19 A statisztikai adatsor összeállításához felhasználtuk Petrovich Ede említett két munkáját, amely a Baranyai Helytörténetírás 1971 és 1974—75. évi számaiban jelentek meg. Kutatást végeztünk a Baranya megyei Levéltár pécsváradi és bólyi uradalmainak irataiban. Feltárásunk kiterjedt a Baranya vármegye közigazgatási irataira, valamint az 1828/29. évi egyházlátogatás jegyzőkönyveire is. Áttekintettük a Baranyai Művelődés című folyóirat 1954—1976. közötti számainak ezen témára vonatkozó cikkeit. Úgyszintén kitűnő forrásanyagnak bizonyult az eddig már megjelent községtörténeti monográfiák sorozata, mint pl.: Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Bár története; Balatinácz Jeromos: Kátoly és környéke, Hat falu a közös úton; Ravasz János: A 700 éves Szederkény stb. A baranyai iskolaépítkezéseknek tárgyalt korszakunkban történt számszerű feldolgozását természetesen ezek után sem tekintjük teljesnek. A még meglevő feltáratlan levéltári források bizonyára pontosítanak adataink helyességét. 20 Forrásanyag: Lásd 18. jegyzet alatti dokumentum-válogatást 235—236. p. 21 Pl. Arany János, Vörösmarty Mihály. 22 Wesselényi Miklós: Balítéletekről. Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1974.