Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Sándor László: Adatok a baranyai népoktatás történetéhez 1770-1848

hette meg a különböző felekezetekre épülő iskolarendszerét és tanítási módszertanát. Az I. Ratio rájuk vonatkozóan ezt kedvezően segítette, de közel sem volt annak egyedüli, kizárólagos meghatározója. Délszláv népcsoportjaink oktatáspolitikai állapotának viszonylag kedvezőtlenebb alakulása ugyancsak történetiségében érthető meg. Jobbágygazdaságaik strukturális rendszere a vagyoni gyarapodást kevésbé tette szá mukra lehetővé, amit a 18. századtól a 19. század első két évtizedéig áthúzódó belső migráció úgyszintén fokozott. Tudjuk, hogy az elnéptelenedett területek újjáépítését a török kiűzése után magyarok és délszlávok végezték el, de a telepítésekből származó német térhódítás a már meglévő falusi szerkezetet átformálta. Ez a folyamat elsősorban a megyénkben élt délszlávok rovására valósult meg. Ahova a németeket betelepítették, vagy betele-