Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Sándor László: Adatok a baranyai népoktatás történetéhez 1770-1848

C-Jx <jjÁc^a€a/i. * • 'Ê %1

jp

Bp*i m» NI M i »••«-••••- ....... Gerthe

„tf&uín

'd&y ^xn^o^ùé

(^^j Versbe foglalt illendőségi szabályok a kistótfalusi iskola jegyzőkönyvéből pültek, az esetek többségében a délszláv lakosság elvándorolt, szétszóródott vagy visszavándorolt.

17 Az alacsony életszínvonalból és az állandó belső áramlásból adódó sajátságos helyzetük a magyarázata, hogy kevesebb figyelmet fordítottak az oktatás előmozdítására, ami mögött szintén anyagi megterhelés volt. Nem látták biztosítottnak a hosszú távú etnográfiai letelepülés állandósítását, a szilárd gazdasági alap megteremtését, amely elsődleges követelmény lett volna nevelésügyük előmozdításában. Ez az oka annak, hogy csak a 19. század 20-as, 30-as éveiben jelentek meg egységesebb formában azok az iskolahálózati rendszerek, amelyeket a magyar és német anyanyelvűek már az 1780—90-es években kialakítottak. Oktatástörténetünket vizsgálva II. József uralkodásával új korszak köszöntött be. Az abszolutizmus kelléktárából minden adminisztratív eszközt meg-