Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Sándor László: Adatok a baranyai népoktatás történetéhez 1770-1848

27 tanító, ami 22,13 %-kal azonos. Érdekes a latin nyelv ismeretének százalékos alakulása is, mivel a 122 főből 20-an voltak benne járatosak, 18-an rendesen eligazodtak abban, 2-en pedig csak olvasni tudták. Százalékosan kifejezve ezt: 16,39 %. A számok tükrében levonhatjuk azt a konzekvenciát, hogy a ratio szellemének megfelelően a németesítés a baranyai népoktatásban is jelentős teret kapott. Felületesek lennénk azonban mindezt egy oktatási reform eredményeként elkönyvelni. Ugyanis a falusi iskoláknak adott lehetősége volt az anyanyelven történő oktatás, amivel az itteni német nemzetiségiek éltek is, nem úgy a magyarok, a délszlávok pedig a meglevő lehetőségeikkel sem sáfárkodtak sok esetben okosan. Visszatérve azonban a számokhoz, fontos szerepet kell tulajdonítanunk az itt élő népeknél a gazdasági szférában elfoglalt közel sem egyforma helyzetére. Gazdaságilag a németek voltak a legvagyonosabbak, a fejlődés is náluk volt a leggyorsabb, amelyhez a 18. százdi telepítéstörténeti körülménysorozat kedvező alapot biztosított ökonómiailag és politikailag egyaránt. Az idetelepített, de gondolkodásában és gazdálkodásában frissebb német nemzetiség ezért építhette ki gyorsabban iskolahálózatát, szervez-