Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Taba István: Baranya megye egészségügyi viszonyai II. József idején (1786)

7. Hol erősebbek és egészségesebbek az emberek? 8. Sokan vannak-e előrehaladott korúak? 9. Milyen betegségben halnak meg legin­kább? 10. Van-e marhavész? 11. Leginkább hol? 12. Mi az oka? 13. Van-e gyógyszertár? 14. Elég? 15. Hányszor ellenőrzik? 16. Milyen az ivóvíz? I 7. Lehet-e több forrást is kihasználni? 18. Vannak-e melegforrások? 19. Megvizsgálta-e ezeket a megyei fizikus a tudomány szabályai szerint? 20. Látogatják-e? 21. Ha igen, milyen az irányítás? 22. Vannak-e gyógyfüvek? 23. Gyűjtik-e őket gyógyszertári célokra? 24. A megyei sebészeken kívül vannak-e mások is, és hol? 25. Vannak-e bábák? 26. Ezeknek vannak-e segédeik? 27. Van-e kórház? A kérdésekre adott válaszok rövidek: egy, vagy néhány szavasak. (Van-e kórház? — Sehol. A bábák el vannak-e látva segédekkel? — a pécsin kívül nem stb.) Többször egy-két mondatból állnak, kivéve a gyógyfüvekre vonat­kozó kérdést, amelyre feleletként 159 növény van felsorolva. A szűk szavú felvilágosítások közlése nem lenne érdekes. Ilyenné csak a korabeli háttér ismerete teszi őket. Ezért az elemzésre az látszik leghelyesebb módszernek, ha csoportonként vizsgáljuk a válaszokat. A 27 kérdést nagyjából négy cso­portra lehet osztani. 1. Természeti viszonyok. 2. A lakosság és az állatok egészségügyi viszonyai. 3. A betegségek elleni védekezés módja és lehetőségei. 4. Az egészségvédelem személyi feltételei. Az első kérdéscsoportra adott feleletek szerint Baranya vármegye az északi szélesség 47., a keleti hosszúság 43. fokán terül el. 37 Az uralkodó szelek északiak (a Corus és a Boreas), és déliek (a Caecias és a Volturnus). Közülük az északiak a kedvezőbbek, mert tiszta levegőt és télen havat hoz­nak, a déliek lágyak, és esővel járnak. Nagy hőség és fagy azonban nincs, mert sem ez, sem az nem következik a megye fekvéséből. Viharok és zivata­rok vannak, bár nem rendszeresen, de amíg tartanak, károkat is okoznak. A szelek ismerete azért fontos, mert ezek iránya — ősidők óta vallott fel­fogás szerint — döntően befolyásolja az egészségüayi viszonyok alakulását. Lemnius Levius „medicus Zirizans" (?) írja a 17. század elején: Minél tisz­tább pedig a levegő, annál egészségesebb a test számára. A fertőzött leve­gő ártalmasabb a mérgezett ételnél, mert az utóbbit a szervezet kihányja, de a szennyezett levegőt nem könnyen tudja megtisztítani. És mivel ezt a szelek szállítják, nem kevésbé kell ügyelnünk a széljárásra sem. A szél ugyanis nemcsak a külső levegőben oszlik szét, hanem az ajtókon és abla­kokon át behatol az épületekbe és szobákba. Ezt már Hippokrates is szor­galmasan megfigyelte, és sok ezer embert mentett meg, amikor az egész Ázsiát elnéptelenítő pestis Görögországban is pusztított. Marcus Varró, amikor Corcyrába érkezett, szerte minden házban betegek feküdtek. Erre befalaztatta a dél felé nyíló ajtókat és ablakokat, újakat nyittatott észak felé, így társait és családját sértetlenül hazavitte. Vitruvius azt figyelte meg a Lesbos szigeti Mytilénében, hogy amikor déli szél fújt, az emberek bete­gek lettek, mert ez a szél káros hatású, amikor nyugati, akkor köhögtek, amikor pedig északi, akkor megint egészségesek lettek. A tenger mellett lakó belgák, mivel sok városukat délről, Afrika felől támadja a szél, az év nagy részében hurutosak. Amiből nyilvánvaló, hogy a szelek támadása az emberi testre betegségeket hoz, és ha az ártalmas fuvallatok elől elzárod

Next

/
Thumbnails
Contents