Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Taba István: Baranya megye egészségügyi viszonyai II. József idején (1786)

7. Hol erősebbek és egészségesebbek az emberek? 8. Sokan vannak-e előrehaladott korúak? 9. Milyen betegségben halnak meg leginkább? 10. Van-e marhavész? 11. Leginkább hol? 12. Mi az oka? 13. Van-e gyógyszertár? 14. Elég? 15. Hányszor ellenőrzik? 16. Milyen az ivóvíz? I 7. Lehet-e több forrást is kihasználni? 18. Vannak-e melegforrások? 19. Megvizsgálta-e ezeket a megyei fizikus a tudomány szabályai szerint? 20. Látogatják-e? 21. Ha igen, milyen az irányítás? 22. Vannak-e gyógyfüvek? 23. Gyűjtik-e őket gyógyszertári célokra? 24. A megyei sebészeken kívül vannak-e mások is, és hol? 25. Vannak-e bábák? 26. Ezeknek vannak-e segédeik? 27. Van-e kórház? A kérdésekre adott válaszok rövidek: egy, vagy néhány szavasak. (Van-e kórház? — Sehol. A bábák el vannak-e látva segédekkel? — a pécsin kívül nem stb.) Többször egy-két mondatból állnak, kivéve a gyógyfüvekre vonatkozó kérdést, amelyre feleletként 159 növény van felsorolva. A szűk szavú felvilágosítások közlése nem lenne érdekes. Ilyenné csak a korabeli háttér ismerete teszi őket. Ezért az elemzésre az látszik leghelyesebb módszernek, ha csoportonként vizsgáljuk a válaszokat. A 27 kérdést nagyjából négy csoportra lehet osztani. 1. Természeti viszonyok. 2. A lakosság és az állatok egészségügyi viszonyai. 3. A betegségek elleni védekezés módja és lehetőségei. 4. Az egészségvédelem személyi feltételei. Az első kérdéscsoportra adott feleletek szerint Baranya vármegye az északi szélesség 47., a keleti hosszúság 43. fokán terül el.

37 Az uralkodó szelek északiak (a Corus és a Boreas), és déliek (a Caecias és a Volturnus). Közülük az északiak a kedvezőbbek, mert tiszta levegőt és télen havat hoznak, a déliek lágyak, és esővel járnak. Nagy hőség és fagy azonban nincs, mert sem ez, sem az nem következik a megye fekvéséből. Viharok és zivatarok vannak, bár nem rendszeresen, de amíg tartanak, károkat is okoznak. A szelek ismerete azért fontos, mert ezek iránya — ősidők óta vallott felfogás szerint — döntően befolyásolja az egészségüayi viszonyok alakulását. Lemnius Levius „medicus Zirizans" (?) írja a 17. század elején: Minél tisztább pedig a levegő, annál egészségesebb a test számára. A fertőzött levegő ártalmasabb a mérgezett ételnél, mert az utóbbit a szervezet kihányja, de a szennyezett levegőt nem könnyen tudja megtisztítani. És mivel ezt a szelek szállítják, nem kevésbé kell ügyelnünk a széljárásra sem. A szél ugyanis nemcsak a külső levegőben oszlik szét, hanem az ajtókon és ablakokon át behatol az épületekbe és szobákba. Ezt már Hippokrates is szorgalmasan megfigyelte, és sok ezer embert mentett meg, amikor az egész Ázsiát elnéptelenítő pestis Görögországban is pusztított. Marcus Varró, amikor Corcyrába érkezett, szerte minden házban betegek feküdtek. Erre befalaztatta a dél felé nyíló ajtókat és ablakokat, újakat nyittatott észak felé, így társait és családját sértetlenül hazavitte. Vitruvius azt figyelte meg a Lesbos szigeti Mytilénében, hogy amikor déli szél fújt, az emberek betegek lettek, mert ez a szél káros hatású, amikor nyugati, akkor köhögtek, amikor pedig északi, akkor megint egészségesek lettek. A tenger mellett lakó belgák, mivel sok városukat délről, Afrika felől támadja a szél, az év nagy részében hurutosak. Amiből nyilvánvaló, hogy a szelek támadása az emberi testre betegségeket hoz, és ha az ártalmas fuvallatok elől elzárod