Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Taba István: Baranya megye egészségügyi viszonyai II. József idején (1786)

az ajtót, akkor gyorsabban meggyógyulsz. És az is, hogy az északi szél a legkedvezőbb: hideg, száraz, nagy részben derült időt hoz, bár néha esőset is. Megszelídíti az északnyugati szelek vadságát, úgyhogy ahol már többen fáradtak, az északi szél jöttével megszűnnek azok lenni, mert a levegő enyhébb lesz, a hőmérséklet kellemesebb.

38 Nemcsak a test, hanem a lélek is változáson megy keresztül a szelek hatására. Az egészségesek is másként viselkednek felhős és zivataros ég esetén, mint derült időben. Másképp lélegzel, ha Zephyr", vagy enyhe nyugati szél lengedez, mint ha déli, afrikai szél dühöng. Az ész figyelmesebb, és elűzve minden fáradtságod, ha a levegőben szelíd szellő fújdogál.

39 Mintha csak egy napjainkban kiadott ,,front"-jelentést olvasnánk. A széljárás Baranya megyében irányát tekintve kedvező. Patkovics Boldizsár ugyan azt írja jelentésében, hogy az uralkodó szelek északiak és déliek, de fia József — ugyancsak vármegyei, majd pécsi tisztiorvos — 13 év (1819—1832) adatainak megfigyelése alapján kimutatja, hogy ez idő alatt a szelek 32 %-a északi, 35 %-a keleti, 28 %-a nyugati volt, és csak 5 (!) %-a fújt délről.

40 Az egészségügyi viszonyok — mint az ilyen irányú kérdésekre adott válaszokból kiderül — általában kielégítőek. Tájak, vagy vidékek szerint egyformán egészségesek és erősek az emberek, de akik tehetősebbek, jobban, kényelmesebben élnek, azok erősebbeknek látszanak. Gyengébbek inkább a németek között vannak. Ennek oka talán a korai házasság, és hogy gyermekeiket szerfelett nehéz munkával terhelik. Ebből logikusan következik, hogy ,,az előre haladott korúak" is főként a magyarok és szerbek között találhatók. Köztük vannak ,,70, sőt több évesek is". Kiegészítésül hozzá tehetjük, hogy a németek talán még kevésbé akklimatizálódtak, mint a magyarok és a szerbek. Az elhalálozások okai leggyakrabban sorvadásos eredetű (e genere putridorum) járványok, különféle vizibetegségek (hydrope) és tüdőbaj (phthysis). Állatbetegségek és járványok ritkán és elszigetelten fordulnak elő. Ragályos vész hat év óta, ,,amióta a megyében vagyok", egyszer volt a marhák, és kétszer a juhok közt. Az elhullás többi okai: friss víz hiánya a legelőkön, tavakban, kenderáztatókban való itatás, a vizek elvonulása után iszaposán maradt legelők, szénahiány és egyéb, ismeretlen okok. Nagyobb méretű járványok többek között azért sem voltak, mert az orvosoknak mindent meg kellett tenniük a megelőzés érdekében. A Generale normativum előírja, hogy aki a követelményeknek megfelel, és a szokásos módon alkalmazást nyer, minden tudásával őrködni köteles a hatáskörébe tartozó közösség és magánosok egészsége fölött. A hatóságoknak, amelyeknek feladata a vonatkozó rendelkezések végrehajtása, késedelem nélkül engedelmeskedik. Emberek, vagy állatok közti járvány esetén orvosságokról gondoskodik, és minden erejével igyekszik a veszélyt elhárítani. Ha. akár ember, — akár állatbetegségek veszélye válik nyilvánvalóvá, azonnal jelenti a város, vagy a vármegye magisztrátusának, hogy az a szükséges intézkedéseket minél előbb megtehesse.

41 A járványokról úgy szerez tudomást, hogy a községek elöljárói, mihelyt valahol többen lesznek hasonló tünetek közt betegek, haladéktalanul jelenteni kötelesek, az orvos aztán tovább jelenti a megyének, és ha a terjedést nem sikerül megakadályozni, akkor az egyetemtől kérnek segítséget. Az orvosok mellett a gyógyszerészeknek