Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Szita László: Mohács gazdasági és társadalmi fejlődése a XVIII. század első felében

6. ábra. Mohács sziget a XVlll. században. (1/33. évi felvétel) A város élénkülő kereskedelmét elsősorban a halászatnak köszönhette. A gazdálkodás a vizsgált korszakban mind a szigeten mind pedig a település határában hullámzó vonalú fejlődést mutat. A népesség alakulásáról megállapítható, hogy a század első felében alakult ki az a struktúra, amely később is jellemzi a város népességi és nemzetiségi szerkezetét. A lakosság döntő része a mezőgazdálkodás vagy azzal kapcsolatos ágazatban helyezkedett el. A gazdálkodás speciális területei mint a halászat, méhészet, állattartás különösen a század közepén erősödött meg. Az alapvető nemzetiségi struktúrában magyarok és délszlávok a döntőek, a német lakosság nem játszott szereset. Földrajzi helyzeténél fogva az áruforgalom lényegesen fejlettebb valamennyi baranyai mezővárosénál. A kereskedelem mindvégig a délszláv elemek kezében volt. Fejletlen ipara a népesség struktúrában nem volt jelentős. JEGYZETEK 1 Fölkér József: Mohács története. Mohács, 1900. Nyomtatott Rosenthal Márk könyvnyomdájában Mohácson. 188 p. 2 Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest. Akadémia. 1894—1897. 2. köt. 463. p. továbbá Fölkér J.: lm. 12—15 p. — Cyörfly György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp. Akadémia Kiadó, 1963. 342—343. p. 3 Fölkér József: im. 15. p. 4 Csánky D.: im. 463. p. továbbá Fölkér József: im. 463. p.