Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Szita László: Mohács gazdasági és társadalmi fejlődése a XVIII. század első felében

Jelentős volt a kár, amelyet elsősorban a halászó jobbágyok éreztek meg. Az ellenállás elbukott és ezt követően az ispán a tiszttartó parancsára valamennyi tómestert elűzte. A halászat terén tapasztalt visszaélésekre egyedülálló dokumentum került 1741ben a királyi comissio elé. Bodó István a halászó tavak uradalmi ispánja jelentést, számadást készített a hallal történt kereskedelemről. E dokumentum a következőket tartalmazta :

50 „1741 Esztendőbéli kereskedésünket ami illeti énnekem Bodó Istványnak Tiszttartó urammal és mikor mi hasznot Őkegyelminek kezeibe adtam, rendben így következik: Első. Tolnán adtam el egy kocsi apró halat és egy lovat 21 Ft 2 czor. Ugyan Tolnárul egy kocsi halnak hasznát 31 Ft 3 czor. Mohácson Körmendi fissereknek egy kocsi apró halat vizával együtt 50 Ft 4 czör. Ugyan Mohácson adtam el ugyan két kocsi halat két viza volt közte 40 Ft 5 czör. 144 ako sós halon maradott haszon 140 Ft 6 czor. 4 akó hal sirt adtam el Dinó görögnek, az mely sir haszonban volt 66 Ft 7 ezer. Ugyan Faddrul hoztam apró halnak hasznát 30 Ft 8 czor. Győri Sihar György uramnak adtam 37 mázsa vizát, mázsáját 18 Ft-ért. Maradt haszon rajta 111 Ft 9 czedszer. Győri Hajnal Ferenc uramnak adtam el 4,5 mázsa vizát, ugyan 18 Ft-ért mázsáját, azon is maradott hasznon 81 Ft 10 szer. Utolsó vizát magam én Bodó Istvány vittem fel Bécsbe, azon is maradott haszon 60 Ft 11 ezer. Mohácson adtam el egy kocsi apró halat tiszttartó uram betegsége alatt. Maradt haszon 18 Ft Ugyan ebben az időben adtam el egy kocsi apró halat Mohácson, maradott haszon 13 Ft in summa : 661 Ft Ugyan 1744 esztendőben adtam tisztartó úrnak 32 Ft 693 Ft Ugyan Tömös varbul Borok arat hoztam Tiszttartó Uram kéziben 940 Ft Ezen Kilenczszáz forintokbul adót Tiszttartó Úr énekem Bodó Istványnak 45 Ft Ezen fölül az égisz summa mind Tiszttartó Uram kezeiben vagyon." A fenti summa 1732-1744 között évente érkezett a tiszttartó kezeihez. A tanúk többsége vallotta, hogy ennek csupán egy töredékét számolta el és adta be az uradalmi pénztárba. Újabb perek világítottak arra is, hogy nem csak a halászat jövedelmeivel élt viszsza, hanem szinte a gazdálkodás minden ágában ön kényeskedett a mohácsi tiszt tartó. 1730-as években Mohács búzát szállított Szegednek. „A tiszttartó 13 kila búza árát vágta zsebre. Az uradalom szénás kertjét, amelyből évente 20 Ft értékű szénát kaszáltak, a lovait legeltette és elrontotta. Az urasság mohácsi hombárjábul évek óta éteti a sertéseit és baromfiakat."

51 Visszaélések sorozatát követte el a kocsmáitatás terén is. Az uraság bora helyei a tiszttartó a sajátját mérette a kikötő melletti urasági kocsmában és a város minden kocsmájában. Sőt az uradalom Mohács környéki falvainak kocsmáiában is a tiszttartó borát árulták. Az erdőben elkövetett visszaélésekre a püspöki prefektus is rájött és a szigeti erdőbe küldte Bodó Istvánt. Az 1738. évi szemlén 18 kivágott fáról beérkezett summát kellett felülvizsgálni. Bodó útjáról visszatérve jelentette, hogy 48 fát vágtak ki. A dagadó botrány elkerülésére a tiszttartó magát a orefektust környékezte meg, hogy a különböző csalásokkal szerzett jövedelmeken osztozásra bírja. Sikerrel el is érte célját és 1741-től már egy egész társaság fosztogatta a püspöki uradalmat.

5

'*