Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Vass Előd: Mohács város hódoltságkori történetének török forrásai

Mihacs, Mohács városnevének török kiejtése volt. Mahalle, a török városnegyed fogalmát jelentette. Müsellem, a török hadsereg irreguláris műszaki alakulatának neve volt. Vfuqataa, a török kincstár adó- és vámbeszedő szervezeti egységeinek a neve volt. Monopoliye, az italmérés kizárólagosságának földesúri adója volt. Nahie, a török szandzsáknál kisebb közigazgatási terület neve volt. Otlak, a juhlegeltetést jelentette. Rája, jelentése szerint a keresztény adófizetőt, amíg a berója a mohamedán adófizetőt jelentette. Resim, jelentése illeték volt. Szpáhi, kétféle osztálya volt, 1. a szultáni udvar lovashadteste, és 2. a szandzsákokba a kincstárnak nem kellő adójövedelmekre telepített lovas hadtest neve, amely később a török földesúr fogalmát is jelentette. Ser vagy Sériât, a mohamedán vallási jogszokások gyűjteménye. Topcsi, jelentése tüzér volt. Tapu, a török telekingatlan neve. Timar, a javadalom birtokot élvező szpáhik javadalmának a neve. Temesszük, a török meghatalmazó levél fogalmát jelentette. Vilayet, jelentése tartomány volt. Zuama, a 10 ezer akcsénál többet érő tímár neve volt. JEGYZETEK ' Szalay László: Utazás Pozsonyból Nándorfehérvárra a Dunán 1573; Adalékok a magyar nemzet történetéhez a XVI. században, Pest 1861, 222 I. 2 Gusztáv Bayerle, Ottoman Diplomacy in Hungary. Letters from the Pashas of Buda, 1590—1593, Indiana University, Bloomington 1972, 180 I. 3 Repiczky János, A mohácsi ütközet török forrásokból, Magyar Történelmi Tár, I. kötet, Pesten 1855, 130—138 I. * Thury József, Török történetírók, Török—Magyarkori Történelmi Emlékek, Második Osztály: írók, Budapest 1896, I. kötet, 235 I. 5 u. ő., op cit., II. kötet, 85 I. tí u. ő., op. cit., II. kötet, 95 I. 7 u. ö., op. cit., II. kötet, 294 I. 8 Az 1544. évi fejadó összeírást és még öt tizedadó összeírást teljes szövegével itt közöltünk. Ezek forráshelye fordításuk elején került feltüntetésre. De Mohács városra vonatkozik még ezen kívül az 1549. évi fejadó összeírás is, amelynek közlésétől eltekintettünk. Az 1549 körüli török—magyar végvári csatázásokról, Vass Előd, Török-koppány 1556. évi első török adóösszeírása; Somogy megye múltjából, Levéltári Évkönyv 3, Kaposvár 1972. 57 I. y Az 1554. évi mohácsi fejadó összeírást Káldy Nagy Gyula, Baranya megye XVI. századi török adóösszeírása; Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 103. szám, Budapest 1960, 65—66 I. közölte teljes egészében. Mohács városára eddig ismert publikálatlan forrás még az 1570. évi fejadó összeírás is, amelynek közlésétől most is eltekintettünk. 10 A fentiekben említetteken kívül tárgyalt összes többi Mohács városára nem vonatkozó török forrást Káldy—Nagy Gyula, op. cit., 5—7 I. említi meg. 11 A mohácsi török berendezkedésről Velics A.—

Kammerer £., Magyarországi török kincstári defterek, Budapest 1886/90, II. kötet, 42, 695—697 I., valamint még Karácson Imre, Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, Budapest 1904—1908, III. kötet, 190—193 I., és még Hermann Egyed, Budáról Belgrádba 1663-ban; Ottendorf Henrik képes útleírása, Pécs 1943, 54—55 I. írnak s a mohácsi párkány 1560. évi építését Dánielik János, Emlék-Könyv, Pesten 1852, II. kötet, 370—373 I. említi. 12 Erdősi Ferenc—

Lehmann Antal, Mohács földrajza, Mohács 1974, 253—254 I. és Hermann Egyed, op. cit., 55 I., s még Karácson Imre, op. cit., 192 I. A török városigazgatásról Vass Előd, op, cit., 58—59 I. az eddigi ismereteinket foglalja össze. ,! Fölkér József, Mohács története, Mohács 1900, 44 I. A város területének bekerítéséről jz itt közölt török összeírások ,,üres telek, szőlő vagy kert" feljegyzései arra utalnak, hogy a város lakott része és a sövénykerítés között kertek terültek el. 14 Mészáros László—Hausfatter Katalin, A hódoltsági mezővárosok népességszámának