Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Vass Előd: Mohács város hódoltságkori történetének török forrásai

kérdéséhez (1546—1562) II., Demográfia 1974. évi 2. száma, Budapest 1974, 220 I. Mohács népességének feldolgozásában az 1631. és 1641. évi fejadó összeírásokat Káldy Nagy Gyula, op. cit., 8 I. említi. A Mohácson az 1580 körül kialakult nemzetiségi és vallási kérdésről Fölkér József, op. cit., 40 I. beszél, a lakosság XVI. századi életmódjáról Magyarország történeti demográfiája, szerk., Kovacsics J., Budapest 1963 c. műben utalásokat találunk. 16 A hódoltsági mezővárosok magyar lakosságára vonatkozó török korlátozásokról Hadiye Tuncer, Osmanli Imparatorlugu arazi kanunlari; Tarim Bakanligi Yayinlari, Mesleki Mevzuat Serisi: H-7, Ankara 1963, 85—86 I. közölt szultáni rendelkezésben számol be. u A török adóztatásról Fekete Lajos (Ludwig), Die Siyaqat Schrift in der türkischen Finanzverwaltung, Budapest 1955, 84—87 I. és még Vass Előd op. cit. 58—59 I. számol be. Az ezenkívüli török önkényeskedésekről 1555-ben erre utazott Hans Derschwam német utazó beszél; Hans Babinger, Hans Derschwam's Tagebuch..., München 1923, 267 I. h- A mohácsi török adó — és vámjövedelmek kezeléséről Fekete Lajos, op. cit., 245 I. és Velics A.—

Kammerer E., op. cit. II. kötet, 35 I., 70 I. és I. kötet 46 I. forrásemlítései emlékeznek meg. iy Mohácsi Emlékkönyv, szerk. Lukinich Imre, Budapest 1926, 360 I., valamint a XVI. században Mohácshoz tartozó puszták helyszíni azonosításáról Györffy György, Az Árpád-kori Maayarország történeti földrajza, Budapest 1966, 294 I., 310 I., 321 I., 333—335 I., 302 I., 353 I. és 408 I. 20 Andrásfalvy Bertalan, A mohácsiak állattartása 1686-tól 1848-ig, II., Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 96, Series Historica 53, Budapest 1970, 157 I. 21 Mohács az 1564. évi dicalis adóösszeírásban 31 portával szerepel, amint ezt közzétették: Horváth J. Gyula—Timár György., XVI. századi dicalis konskriptiok Baranya megyéből (1542, 1551, 1564), Baranyai Helytörténetírás 1972, Pécs 1973, 73 I. Ezenkívül Fölkér József, op. cit. 35 I. említi, hogy a mohácsiak Szigetvárra 1566 előtt évi 100 forintot, magyar adóban fizettek. 22 Rúzsás Lajos, Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI—XVIII. században, Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 71, Series Historica 38, Budapest 1966, 228 I., valamint Karácson Imre, Török—magyar oklevéltár 1533—1789, Budapest, 1914 50 I. és 288 I. és még Unyi Bernárdin, A mohácsi ferencesek története, Gyöngyös 1943, 9 I. 23 Az itt először közlésre került 1546/47. évi török tized adó összeírásból derült fény arra, hogy Törökkoppány első török adóösszeírása valójában jóval korábban már 1546 körül megtörtént. Az 1556. évi török adóösszeírást elsőnek feltüntetve közölte: Vass Előd, op cit. 56 I. 2/

' Horváth Kázmér, Mohács képe 1687-ben, Pécs 1937, 7 I. Mohács egykorú XVII. századi ábrázolásáról az egyik bécsi követséggel utazó festő vízfestménye maradt fenn s ezt közölte: Jajczay János, Császári követ fogadása Budán a török idők alatt a Fővárosi Könyvtár egy vízfestményén; Fővárosi Könyvtár Évkönyve IV. kötet, Budapest 1934, 73—86 I. c. cikkében. 25 Országos Levéltár, E—156, U. et C, Fasc. 61., Nr. 46 tartalmazza Mohács lakosságának 1687. évi első török utáni összeírását.