Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Vass Előd: Mohács város hódoltságkori történetének török forrásai

Gyuraszin hadteste (dzsemaeti Gyurasziyan), tartozik a nevezetthez A nevezett Gyuraszin (almezbur), Ulak Geraszin, Radul testvére, Musztafa Abdullah, Usa fia, Avat testvére, Ramazan Pervane, Urudzs testvére, Kurd testvére, Ali Abdullah, Menni testvére, Vuk fia, Behram Abdullah, 13 személy 5 hane, Bevétel átalányban a fejadóval és kapu adóval együtt évente 655 akcse. Mohács városon átmenők takarmányt és mást hagynak hátra maguk után s a sok ideje itt nem lévő mohamedánok szükségletére a nevezett város szegényei és a többi mohamedánok piac és vásár tartását kérvényezték. A mohamedánoknak s minden lakosnak a nevezett városban piac és vásár tartása az új szultáni defterbe a mohamedánok kérése szerint feljegyeztetett. TÖRÖK SZÓJEGYZÉK Akcse, török váltópénz, köröm nagyságú ezüst érme, a XVI. század közepén két magyar ezüst dénár egy török ezüst akcsét ért. Adeti destibani, a mezei kár illetéke. Azab, a török hadsereg irreguláris gyalogsága. Bég, mai kiejtéssel bey, arabul emír, parancsnokot jelent, a magyar megyének megfelelő közigazgatási terület a szandzsák, vagy arabul liva vezetője. Beglerbég, jelentése a bégek bégje, vagyis a bégek felett álló, több szandzsákot magába foglaló tartomány, törökül vilayet vezetője, megszólítása a pasa volt. Badzs, a török értékvám neve. Bellut, jelentése makkoltatás, a sertésmakkoltatás adóztatására szedték. Csous, a török katonai igazgatásban három osztályba soroltak voltak: 1. a szultán udvari követei, 2. törvényszolgák, 3. katonai csapatok, főleg a janicsárok zsoldfizetői. Cseribasi, janicsár altiszti rangfokozat. Dzsizje, a fejadó, császár adója, forint adó vagy harács adó török neve. Defter, jelentése jegyzék, esetünkben a török adóösszeírások neve, minden tartomány kincstárát defterhane névvel illették, mert ezek vezették a nyilvántartást. Dzsemaat, a török hadsereg legmagasabb szervezeti egységének a neve, talán ezrednek felelt meg, létszáma mindig néhány száz fő volt. Dönüm, területmérték, 912 m

2-nek felel meg. Duhan, füstöt jelent, de az újonnan jött telepesek az első három évben fizetett adója volt. Emin, megbízott a jelentése, általában a török kincstár adó- és vámbeszedőjének a neve. Ebnayi sipahiyan, jelentése a szpáhik testülete. Emanet, egy török adó- és vámterület önelszámoló kezelése. German, a szultáni parancsrendelet neve. Gümrük, általában a vámolás neve. Hane, ház, jelentését később a fejadó alapegységeként elvesztette s egyre inkább a kis család fogalmát jelentette. Hass, a szultáni földbirtok neve, amely kincstári kezelésben maradt. Hüdzset, török jogbiztosító irat neve. Ihzariyye, bírói idézés illetéke. Kapu, a magyar kapu szó átvétele a török adózásba, fogalma alatt egy portán élő családok egyetemét értették. Kapudán, a tengeri vagy folyami flottaparancsnok neve volt. Kanunname, a török szultánok rendeleteiből összeállított szabályrendeletgyűjtemények neve, amelyek főleg az adózásról és vámolásról intézkedtek. Kethüda, jelentése helyettes, a mindenkori parancsnok helyettesének a neve. Martalóc, a görög armatolos, rabló jelentésű szóból származik és a török hadsereg délszláv keresztény katonai alakulatainak a neve volt, 1453 és 1712 között.